Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Erotikus történetek, szex történetek, családi szex, pornó történet

erotikus történetek, családi szex történetek

A feleségem elhanyagol

2018. február 13. - erotikustortenet

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy férfi meg egy nő. Nagyon szerették a kalandokat, de sajnos nem lehettek egymáséi. Talán nem is akartak azok lenni, mert csak a szunnyadó szeretkezések bűvöletének kélyvarázsát keresték egymás forróan lüktető, bizsergető ölelésének szorító gyűrűjében. Történt egyszer hogy a férfi, miután beszart felhívta a nőt, hogy nyalja ki a fostól csöpögő farát.

Este van kapcsolgatom a tévét, felhúzott lábakkal ülök a kanapén. Az egyik zenei csatornán megállok a kapcsolgatással, fekete fehér kép egy pár csókolózik. Finoman szenvedélyesen a kamera arcukra közelít,nem véletlenül csodás a csókjuk…megérint. Megvolt a vacsi , lakás rendben család elvan a megszokott ritmusában, minden ugyanaz.. A tv-ben semmi olyan ami lekötné az érdeklődésem, a klipnek már vége…. mégis az a csók ott motoszkál a fejemben.. Mikor is volt ilyen csókunk…. nem tudom.. Tegnap este mikor már elcsendesedett a ház ,a hálóban kéjesen bújtam páromhoz….melleim a mellkasára tettem combom a combjára siklott kezem a pólója alá…finoman a hajamba túrt szemét le sem vette a könyvről amit olvasott. Kezeim simították, nyakába csókoltam túl közel volt, kézzel fogható…Hátam simította végig…Egyértelműen jelét adtam hiányának.. Ujjai nyakszirtemen inycselkedtek…testem reagált… Arcom arcát érintette csókom érzéki volt…félhomály.. Lapozott, olvasott tovább….arcára egy puszit nyomtam…. Hülyének éreztem magam ismét…sokadjára.. - Fáradt vagyok – jött a válasz a fel nem tett kérdésemre. Persze , sok a meló sok a gond nem szexből áll az élet, tudom én. Csak egy mosoly volt mivel nyugtáztam magyarázatát…két szabadnap után hittem, hogy lesz Benne is némi vágy..több mint egy hét után ez érthető dolog…de nem…Benne nem volt. Elfordultam a jó éjt puszi után, a falat szemléltem csendben, testem csillapodni kezdett, Ő is nyugovóra tért… „Jesszusom, mit kell tennem még hogy megértse hiányzik a szex. Számtalanszor kértem oldjuk meg……eleinte hittem is benne, persze nem oldódtak meg . Próbálom felidézni,mikor is volt hogy elkapott hirtelen csak úgy csak azért hogy alaposan „ellássa a bajom”. .Nem tudom, már nem számolom a napokat. Én kezdeményezek, pedig megfogadtam már nem teszem ,mert mindig hoppon maradok és csak kellemetlenül érzem magam utána, de itt van mellettem együtt élünk, érzem az illatát látom őt, érintem..megkívánom…” Alszik….nekem is kellene….

 

Brigi megköszönte a csodás éjszakát

-Felugrom a gépre és szétnézek kicsit a környéken! Gondoltam magamban miközben a haverokkal ökörködtünk egy Tisza parti kis talpon állóban. Egész pontosan, csak ökörködtek, mert én valahogy nem éreztem magam lélekben közöttük. Félre értés ne essék, imádtam szabad időmben velük bandázni és nagyon szerettem ezekkel a srácokkal róni a kilométereket. Oda nem figyelésem oka pár órával ez előtt-re tehető. Az egyik kis településen álltunk le tankolni, meg kicsit nyújtózni. Kis kút volt, pár autóval a parkolóban és meglepetésünkre egy szépen lefújt fehér sv-vel az egyik töltőnél. Nem tankoltunk mindannyian, de az én „lovam” éppen éhes volt így megálltam az sv mellett a kútfő másik oldalán. Már hallottam is a beszólásokat -nézd már! A kis tesó! Ez azért szólt nekem, mivel szintén sv-m van, csak éppen köbcentiben és lóerőben nagyobb, színre meg az ellenkezője, mint amelyik ott várta a gazdáját. Mivel azért elfogult vagyok, nekem tetszett és míg adagoltam az abrakot megfáradt pacimnak, nézegettem kicsit ezt a „kis tesót”. Tényleg szép munka volt a festés. A hófehér alapból egy egyszarvú bontakozott ki, amelyik éppen leszegett fejjel szarvát döfésre előretartva tartott vissza egy pár éhesnek tűnő farkast. Szemlátomást ő volt az uralkodó motívum az ábrán. Sütött a képről, hogy a farkasok bármennyire is éhesek, nem mernek újat húzni az unikornissal. Annyira elbambultam a képen, hogy a töltőpisztoly kattanása hozott vissza a jelenbe, és arra eszméltem, kíváncsi vagyok a gép tulajdonosára. Ahogy beléptem a kút üzletébe, kicsit csodálkoztam, hogy nincs az a tipikus, „harci zaj” amit egy pár sok mindent megjárt főleg volt katonákból álló kis csapat tud okozni egy ilyen kis helyen. Felettébb csendesnek bizonyult a kis üzlethelyiség, és ahogy kifizettem a tankolást, keresni is kezdtem az okát. A srácok, akik éppen bejöttek előttem az újságos pult előtt tobzódtak és simán levágtam, hogy nem az újság érdekli őket, és igazából az én lábam is földbe gyökerezett, mikor átnézve fölöttük megláttam a mostani elmélázásom okát és egyben a kinti műalkotás gazdáját. Jó láttam én is sok mindent már, de az a nő valahogy más volt mint az eddig előforduló, hazudnék, ha azt mondanám átlagos nők az életemben. Fekete sörénye, lágyan esett egész a dereka közepéig, ahogy éppen megigazította, mivel a szél összekuszálta kicsit a végét. Gondoltam éppen a sisak alá készíti elő és mivel, bár a kávés pult előtt állt éppen, poharat nem láttam előtte, gondoltam indulóban van és én csak ennyit láthattam belőle, mielőtt tovább áll. Szerencsésnek éreztem magam, hogy láthatok ilyen szépséget, de egyben szomorú is voltam, hogy pár pillanat lesz az egész. Közben valami ficsúr flegmán kicsit arrébb lökött, a kávés pulthoz igyekezetében és ez újra észhez térített. A srácokhoz lépve már hallgattam is a pusmogást -öcsém! Micsoda egy tuti nőci! -Simán búcsút intenék a kis ujjamnak ha az lenne az ára egyetlen éjszakának vele! Persze elmosolyodtam én is és helyeseltem, de belül tudtam, hogy ez teljesen távol áll tőlem ebben az esetben. Néztem a gyönyörű barna szemét, ami persze egyenlőre figyelemre sem méltatott és éreztem, hogy ő olyasvalaki, akivel már találkoztam. Ha nem is szó szerint, de álmomban egész biztosan! Aztán a viszonylagos csendet az iménti ficsúr törte meg. Ami teljesen letaglózott. Simán leszólította ezt földre szált fekete angyalt! Kávéra invitálta és hetykén, a pultra helyezte a lexus-ának kulcsát, ami épen kinn feszített a parkolóban és ami azonnal tiszta képet adott számomra hihetetlen bátorságáról. Ha szemmel ölni lehetne a pali már régen alulról szagolná az ibolyát. Brigi, (ahogy később a kutastól megtudtam, megfordul nyaranta a környéken, nem nagyon szívleli az efféle nyikhajokat) udvariasan visszautasította a meghívást, de a tekintetében minden női „Takarodj innen mert eltaposlak” benne volt. Hát a csóringer „szupersztár” faszi köpni nyelni nem tudott ijedtében és letéve minden nemű támadási szándékáról elszégyelve magát a zsebébe csúsztatta a kulcsot és arrébb állt a kávé automatához. A srácok persze alig bírták röhögés nélkül, így gondolták ideje eltolni a bicajt, hát el is indultunk kifelé. Felpattanva újra a paripára, még lenéztem ellenőrizni pár dolgot, nem lóg-e valami, vagy éppen nem engedtek -e még le a kerekeim a várakozásban. Ismét visszaemelkedve a nyeregbe, hihetetlen, de valóban éreztem, bizseregni a tarkóm, ahogy a szemem sarkából észrevettem a túloldalon is nyeregbe pattanni valakit. A srácok már indultak is, úgyhogy indítottam és gurultam én is utánuk. Tokaj volt az uticélunk és csorogtak is kifelé jobbra fordulva az úton. Odaérve a kihajtóhoz éppen ácsorognom kellett kicsit egy elhaladó autó miatt, és eközben mellém állt a fehér unikornis balra indulva. Ahogy mindketten az utat kémleltük, mikor lenne célszerű elstartolni, egymásra talált a tekintetünk. Fura volt. Semmi olyasmit nem éreztem, amire számítottam, ha elér az az égetően tüzes barna szempár, sőt inkább vonzónak találtam, és nem tudom biztosan hogy akkor nem csak a képzeletem játszott-e velem, de mintha rám mosolygott volna. Közben el is ment az autó és, bár kicsit több ideig élvezhettem közelségét, mint amennyire számítottam, ... ennyi volt. Ő elhúzott balra, én meg jobbra a srácok után. Természetesen a kis kajázós, ivós, üvegtigris hangulatú talponállóban még jó ideig beszédtéma volt a kis incidens a kútnál. Hogy annak a macskának micsoda feneke volt! Na igen így utólag visszagondolva valóban izgató is volt ahogy ott feszített mellettem az unikornison, de sok-sok gondolat átfutott még a fejemben amióta letanyáztunk saját magunkat is táplálni valamelyest. Szó esett a feszítős lóvés gyerekről is és én éppen a fehér sv mintázatával bajlódtam, hogy van-e valami jelentősége, mikor a Tomi barátom simán megadta a választ. - Éhesen térhetett haza az éhes farkas, vissza adni apucinak a csajozós autót! Hát persze..a farkasok és amilyen határozottan elküldte az illetőt melegebb éghajlatra, az UNIKORNIS. Mármint feltehetően az egyszarvú az Brigitta.- hmmm...elég találó gondoltam. Nem tudom mennyi időt tölthettünk egy helyben de a srácok duruzsolása egyre távolibbnak tűnt, miközben azt vettem észre magamon, egyre csak kifelé lesek, hátha megpillantom újra azt a teremtést aki így megbabonázott. Közben a tekintetem a saját vasamra tévedt és mint a villám vágott belém a felismerés! Nem tudom miért is nem jutott eszembe hamarabb, gondolom, mert számomra természetes és nem szoktam már úgy meg bámulni a saját festésem, mint mikor elkészült. Korom, direkt matt fekete sv-men egy ősi Magyar pillanat van megörökítve. Egy harcos a lovával és kutyájával. Amint éppen egy hegyoldalon a tájat kémleli. Itt bár a harcos a fő motívum, de mivel a kutya áll a harcos előtt, laikusan nézve a képet, mintha egy farkas állna a hegyoldalon. Talán ezért mosolygott? Nem tudok vissza emlékezni, hogy végül is csak a tekintetünk talált egymásra, vagy éppen ő is megleste a festést a mocin és ezen mosolyodott el. Végül is arra jutottam, a jó isten lehetne hozzám olyan kegyes, hogy megkérdezhessem tőle személyesen...egyszer...valamikor... Talán intettem a srácoknak, talán nem, se szó, se beszéd motorra pattantam és szinte a paripámra bízva merre is akar menni elviharzottam ideiglenes üdülőhelyünkről. Jó érzés volt most egyedül robogni és kiszellőztetni kicsit a gondolataim. A táj ilyenkor egyébként is magával ragad. Szeretek hegyekben is motorozni, természetesen az is gyönyörű, de alföldi gyerek lévén mindig visszahúz a szívem erre a környékre. Eszembe jutott egy idő után, hogy én nem is ettem a többiekkel, és a gyomrom korgása már irányította is a kormányt. Amennyire ismertem a környéket, tudtam, van a közelben egy vár aljában valami étterem igazi középkori felszolgálással, kézzel sülthús evéssel meg ilyenek. Na az ilyen helyeket amúgy is különösen szerettem, és ahogy előbukkant a horizonton ez az amúgy csak dimbes dombos tájból hegyként kiemelkedő vár, még a nyál is kezdett összefutni a számban. Ide mindig szeretek berobogni, kicsit olyan, mintha valóban lovon közelíteném meg a várat, mintha csak a középkorban lennék. Bár kicsit kiábrándító a tágas parkoló az étterem előtt, de azért praktikus a vérüket ott hullató őseink ük-ük unokái számára. Ahogy begurultam a parkolóba, majdnem le is estem a „nyeregből” meglepetésemben. Elsőre csak azon lepődtem meg, hogy elég kevesen vannak éppen a placcon, de ez valamennyire magyarázható volt a kicsit kései ebéd idővel. Pár autó volt csak és az „ok” amiért meginogtam magabiztos és szinte kívülről már peckesnek tűnő „belovaglásomban”. A parkoló sarkában az unikornis tartózkodott gazdástul. A szívem majd kiugrott a helyéről ahogy megláttam, pillanatok műve volt, de időben többnek tűnt. Úgy tűnt mintha a fekete gyönyörűség éppen bütykölte volna a motort, bár szétszedve nem láttam még semmit. -oda álljak mellé? Ne álljak? Esküszöm, mint valami kamasz! „Le merjem kérni lassúzni? Ne?” Végül is valamiféle ösztöntől vezérelve lassan mellé gurultam és leparkoltam. A szívem a torkomban! -Szia! Köszöntem neki egyszerűen. A ficsúr jutott eszembe. Egész biztos én sem úszom meg kevesebbel. Ami aztán történt igazán furcsa érzés volt. Ahogy rám nézett, úgy rémlett, mintha zavarban lenne. Ő? Gondoltam. Az unikornis!?.. -Szia ! Mondta és hozzátette, bár egyáltalán nem vallásos, de engem biztosan az isten küldött. Na itt, mintha elvágták volna az izgatottságom, a szívem azonnal a helyére került és teljesen kitisztultak a gondolataim, mintha csak egy tök régi cimborám szólított volna meg. A kérdésemre, hogy segíthetek-e, elpanaszolta, a moci nem úgy viselkedik ahogy szeretné. Ahogy elindul vele a lánc környéke azonnal el kezd hangosan kattogni. Nem is nagyon meri neki húzni és attól tart, hogy elszakad. Kicsit elmosolyodtam a pánikot látva az arcán, amint átlöktem a lábam az egyszarvún. Gondolom nem nagyon volt része ilyesmi látványban amióta megszerezte a vasat. A mosolyom megnyugtathatta afelől, hogy nem kel féltenie tőlem és az ő ajka is mosolyra húzódott, mint a kútnál mielőtt kifordult mellőlem. Fordultam vele párat a tágas, majdnem üres parkolóban, és a lánc valóban elég csúnya hangot adott. Megjegyzem nem vagyok igazi hozzáértő szerelő. Megbütykölök ezt azt, de ez esetben lövésem sem volt mi lehet az oka, viszont semmi esetre nem akartam leégni előtte. Pár pillanat tanácstalanság után elkezdtem áldani az eget, hogy eszembe juttatta az öreg nyolc lábujjú Pista bácsit, aki végeláthatatlan és persze azóta már tapasztalatból tudva, teljesen hasztalan szexuális tanácsai mellett, néha el látott egész hasznos tanáccsal is a gépek terén. Szinte még hallom is „idefigyelj fiam! Ha a láncot ellenőrzöd bármin, nézd meg rendesen van-e kenve!” Persze hozzá tette szükségszerűen azt is, hogy a pina is úgy jó, ha rendesen meg van a kenése, de akkor tejfogú ipari tanulóként nekem a pináról, mint fogalomról még igencsak a bátyámtól orvul megszerzett pornó videókról volt némi elképzelésem. Szerencsére volt is a nyeregtáskámban némi olaj, vész esetére. Elmesélve ezt a kis sztorit a Pista bácsiról, és a láncokról, na meg a pináról lassan átkentem az unikornis láncát is, közben örömmel hallgattam Brigi édesen csengő nevetését, ami egész kellemes érzéssel töltött el. Hát eljött a próba ideje. Reméltem, nem lesz pirulás a vége, de szerencsére az öreg jó tanácsa nem hagyott cserben. A furcsa hangot, mintha elvágták volna, a motor szép hangján kívül nem lehetett hallani semmit a kurta kis körön, amit csaptam vele. Visszaállva az én vasam mellé, kezdtem aggódni, hogy egy rövid búcsú után ismét el kell szakadjak ettől az édesen mosolygó kicsit vadócnak tűnő nőtől, akivel nagyon szívesen eltölteném inkább az időm, minthogy visszamenjek a srácokhoz. Brigi hálásan megköszönte a segítséget és ujjongva konstatáltam, hogy ő is éhes. Invitálásomra és mivel ő is szereti az ilyen helyeket el is indultunk „ebédelni”. A pince szerű belső tér gyertyákkal megvilágítva pazar élményt nyújtott a finomabbnál finomabb ételek mellé, amit még számomra az is tetézett, hogy az „én” unikornisom gyönyörű barna szeme, szikrázóan csillogott a gyertyafényben. A lekerült motoros kabát még egy apró részletre engedett fényt deríteni. Miközben beszélgettünk, mindenféléről elkalandozott a tekintetem a nyakára és a vállára. -izgató! Leptem meg magam ezzel a gondolattal, mert eddig más, vagy inkább több kellett, hogy felizgasson. Elmesélte, hogy az édesapja nyomdokába lépve fertőződött meg benzingőzzel, még egész kicsi korában, és hogy ő egyébként messziről a Duna mellől kalandozott el erre, mert szeret erre gurulni és mert van egy pár jófej csaj a környéken akikkel szívesen tölti az idejét. Amennyire tehettem kihasználtam minden alkalmat, hogy mosolyt csaljak az arcára, ami valamiért egész könnyen ment. Belül valami olyasmit éreztem, hogy rég szükségem volt már erre a látványra, és mint, drogost egy újabb adag, szabadított fel bennem valami endorfin félét, minden egyes mosolya. A finom falatokkal végezve kicsit elbambulva egymáson elcsendesedtünk pár pillanatra és szinte egyszerre szólaltunk meg újra – úgy innék egy sört! Ebből persze megint kacagás lett és némi vívódás után, hogy ugye a lovak meg ott várnak minket a parkolóban, felvázolta, hogy van egy jó ötlete, csak kövessem. Fizettünk és újra felkerültek a kabátok, ami annyiból volt csak rossz érzés, hogy eltakarta a gyönyörű vállát, viszont cserébe büntetlenül elmélázhattam kerekded popsiján, mivel ő ment elől. Jó érzés volt vele gurulni és nem is sokára azon a kúton találtam magam ahol először „összefutottunk”. Most azonban tankolás nélkül célirányosan a hűtő felé vettük az irányt. A kutasnak némi mosoly futott végig az arcán mikor kifizettük a pár üveg sört és biztos voltam benne, hogy ez nem csak Briginek szól, hanem kettőnknek, valami olyasmi, hogy örül ennek a párosnak. Mikor a söröket a nyeregtáskába rejtve visszaültünk a lovakra, már kezdett szürkülni az ég alja, de rábíztam magam különleges idegenvezetőmre. Mikor viszont már kanyarogva úttalan utakon ránk esteledett, kezdtem aggódni. Hogy letértünk a műútról egy erdőbe, egyenesen hajmeresztőnek találtam, de szerencsére a kis föld úton már nem kellett sokat gurulnunk, mikor Brigi jelzett, hogy álljak mellé és hagyjuk pihenni most már a járgányokat. Még ma is a fejemben van a csend, amit csak a gépek lehűlés közben adott semmihez sem hasonlítható kattogása szakított meg ütemszerű időközönként. Érezni lehetett a feszültséget, ami létrejött kettőnk közt, de végül is rutinszerűen kerestük is elő a söröket. Egész biztosan érezte rajtam, hogy zavarban vagyok kicsit, így most ő próbált mosolyt csalni az én arcomra, és ettől még vonzóbbnak találtam. Pár méternyi gyaloglás után ami a fenn ragyogó telihold miatt elég könnyen ment, egy tisztásra értünk. Ahogy kiléptünk a sűrűből az állam is le esett. Már az erdőben is csodáltam, hogy szinte nappali fényt ad a hold, de megpillantva a vízen visszatükröződő sárgásan csillogó fény uszályt még a szőr is felállt a karomon. Nem nagyon tudtam merre kanyarogtunk, de sejtésem szerint a Tiszának lehetett valami holt ága, rendesen homokos, strandszerű parttal. Brigi ismét ledobva kabátját leterítette mint egy pokrócot, ezen felbátorodva követtem példáját és a jól eső falatozás után kényelmes heverésző pozícióba vetődtünk a kabátokra. Jó érzés volt így a holdfénynél a szemébe nézni és koccintani a hideg sörrel. Természetesen nem győztem dicsérni a helyet és faggatásomra elárulta az egyik barátnője mutatta meg neki ezt a helyet, ahol ő elméletileg a bánatát szokta elsírni. Sok mindent megtudtam még a barátnőkről, volt pasikról, az az a farkasokról, meg sok-sok vicces dolog is elő került. Az első szerencsés kimenetelű borulása az unikornissal, amit abban a pillanatban kiheverhetetlennek hitt, aztán az első csók és az első úgymond szexpartner nem túl jóra sikeredett próbálkozásáról. Persze én is górcső alá kerültem és azért én sem panaszkodhattam béndzsaságban első nő ügyeimmel kapcsolatban, ami nagyon édes kacajt tudott előhúzni belőle. Ami ez után történt meglepett engem is. Nem is igazán a sör hatására, de ahogy elcsendült a kacaj és én csak bámultam milyen csodás is ez a pillanat, a testem minden porcikája ordított, hogy csókoljam meg! Ezt ő azonnal észrevette és a kacajból pillanat műve alatt egy olyan szempár nézett rám aki nagyon kíván. Ez ha lehet még nagyobb bátorságot adott és lassan arcon csókoltam. Nem lepődött meg és már tapasztotta is az ajkát az enyémre. A sör ellenére édes érzés öntötte el az ajkam és talpamtól a fejem búbjáig beleborzongtam. Elszakítva végre az ajkam ajkai fogságából végre végig cirógathattam a csodálatosan nőies nyakát és vállát, miközben csillogó fekete haját a füle mögé simítottam..aztán vissza gyengéden az arcához, hogy tenyerembe temetve az arcát a gyönyörű barna szempárba nézve újra megcsókolhassam. Mikor megszabadultunk az első hirtelen jött felhevültségünktől, az arcomat cirógatva gyengéden rám mosolyogva felállt és hátat fordítva nekem, tett pár lépést a víz felé, aztán mintha lehajolt volna valamiért, már hallottam is a csizmája tépőzárját. Felemelkedve ismét, lassan a nadrágja övét kezdte el kioldani és lágyan letolta csípőjéről amit hagyott le esni, hogy aztán egy mozdulattal kilépjen belőle. A zoknik sarkára lépve két ügyes mozdulattal azok is lekerültek, hogy meztelen talpa érezze a még kissé langyos homok simogatását. Van, hogy az ember rácsodálkozik néha a természet véletlen szerűen adta csodálatos dolgaira, amiben katona ként rengetegszer volt alkalmam ámuldozni. Ahogy Brigi teste, formás csípője, hihetetlenül izgató feneke és őrjítő hosszú fekete sörénye kirajzolódott előttem a hold fényénél, teljesen elhomályosította az eddig látottakat. Mintha megfakultak volna és ezért az élményért éltem volna eddig. Fekete, testéhez simuló pólója két fehér angyalszárnnyal a hátán, teljesen kiadta tökéletes háta ívét. Általában odáig vagyok a feketéért, ha fehérneműről van szó, de a holdfényben világos, talán vajszínű, kicsit sportos bugyija rettentő mód passzolt ehhez a képhez. Visszatekintve rám, elmosolyodva, kacéran még közelebb lépett a vízhez és arra invitált, hogy tartsak vele. Eszemben sem volt meghátrálni! Pár lépéssel mögötte is teremtem és gyengéden átöleltem, miközben az arcom hozzásimult az övéhez. Egy pillanatig csak gyönyörködtünk a fények játékán a vízen, aztán oldalt fordítva fejét ajka ismét az enyémhez tapadt. Nagyon jó volt érezni újra ezt az édes, semmihez sem fogható érzést amit ajkán éreztem. Éreztem ahogy egyre hevesebben ver a szíve a karjaimban és elszakítva ajkam az övétől, a nyakát átfogva belecsókoltam a füle tövébe. Éreztem ahogy megborzong, aztán hirtelen ötlettől vezérelve beljebb léptem vele pár lépést, hogy a bakancsom már el lepte a víz. Tudtam, hogy jó érzés számára, hogy a víz nyaldossa a talpát, hát így kezdtem újra cirógatni a nyakát az ajkammal, mire ő se szó se beszéd nadrágon keresztül ráfogott a farkamra, ami már kezdett is megkeményedni. Tudtam, hogy érzi is mennyire odáig vagyok a teste minden porcikájáért, erre gyengéden megfordítottam és szemtől szembe álltunk végre egymást méregetve tetőtől talpig. Szemébe nézve, az ajkára bámulva aztán le izgató testére és vissza. Kicsit mindketten ziháltunk már a hévtől miközben megoldotta a nadrágomon az övet és érzékien belenyúlt, hogy elővegye a már így is lüktető farkam. Ahogy előpattant már térdelt is elém, hogy nadrágomat lehúzva tenyerébe foghassa dorongom, ami már alig várta, hogy érezze forró leheletét és ajka nedvességét. Érzékien kapta be, hogy aztán lassan kivéve a szájából végignyalogassa a herémtől egész a makkomig. Nagyon élveztem ahogy eljátszadozik vele és közben a látvány ahogy lenéztem, előttem domborodott leírhatatlanul vonzó, kívánatos popója az szinte őrületbe kergetett. Nem tudom meddig időztünk így míg végül arra eszméltem, hogy oldódik a bakancsom és engedelmeskedve óhajának, léptem is ki belőle. Valóban jó érzés volt a víz a talpam alatt. Megszabadulva a nadrágomtól és a pólómtól, újra át ölelhettem végre kedvesem és már toltam is le csípőjéről a teljesen feleslegessé vélt holmit. A pólóját levéve nagyon kellemes érzés volt még vizuálisan is égnek merevedő mellbimbója, ami újabb izgató érzéssel ajándékozott meg ahogy ismét átöleltem. Úgy estünk egymásnak, mintha legalábbis ezen az egy éjszakán múlna hátralévő életünk és egymást csókolva, ölelve lassan megindultunk beljebb a vízbe. Kellemesen langyos volt még a víz az egész napos napsütés miatt, ami mindkettőnket libabőrrel jutalmazott, ahogy egyre magasabban lepte el testünket. Ráfogva Brigi popsijára már emeltem is magamra. Ahogy nyílt szét a lába, miközben már a combjai alá fogtam, mélyen egymás szemébe néztünk. Lenyúlt és a makkom picit a csiklójához dörzsölve lassan rám nehezedett és a farkam centiről centire eltűnt a már nedves puncijában. Nagyon erősen magamhoz szorítottam, miközben felsóhajtott, hogy egész biztos voltam benne, elélvezett. Ismét a szemembe nézve érzékien, lassan elkezdte mozgatni a csípőjét, ahogy én is el kezdtem tolni fel a kéjtől már majd szét csattanó farkam. Nagyon jó érzés volt átölelni és érezni háta ívét, tartani a nyakát és így megcsókolni. Már alig láttam a lila ködtől ami szememre szállt, mikor leszállt rólam és kicsit kijjebb húzott a vízből, hogy a popsiját csak félig lepje el a víz. Nagyon őrjítő látvány volt ahogy hátat fordított és a holdfény megcsillant, vizes, kerek fenekén! Megfogva a csípőjét lassan de tövig feltoltam dagadó farkam a már érezhetően lüktető puncijába. Ismét kéjes sóhaj volt a jutalmam. Ráfogva erősen a csípőjére erősen kefélni kezdtem és mindkettőnk élvezetére azon kívül, hogy egymásnak csapódtunk a víz is hozzánk csapdosott, nekem a herém, neki a csiklóját ingerelve. Mikor éreztem, hogy ezt nem fogom bírni tovább, magamhoz öleltem, hogy majd ki szorítottam belőle a szuszt is, hatalmasat élveztem, mire ő is ismét ívbe feszült, hatalmas orgazmust átélve. Nem tudnám megmondani meddig ziháltunk ott a kéjtől és egymástól eltelve, de beletelt egy időbe amíg, kivánszorogtunk a partra és ismét leheveredtünk a kabátokra. Szerencsére még időben eszembe jutott, hogy az én mocimon pluszban még egy lópokróc -féle is volt összetekerve, hát feltápászkodtam, utolsó erőfoszlányaimat kihasználva érte mentem. Mire visszaértem az én mindenem már az oldalára fordulva talán alvást színlelve, vagy valóban a fáradságtól, egyenletesen szuszogott. Egész biztosan álltam ott pár percet rácsodálkozva, hogy ilyen is létezhet. Tudtam én belül, hogy az amolyan „jó volt?” jellegű kérdések ide teljesen hasztalanok, de nem gondoltam, hogy azonnal el is szundít. Ám egyáltalán nem bántam. Csak néztem ahogy előttem édesen összegömbölyödve, teljesen rám bízta magát és a biztonságát. Lassan, hogy fel ne ébredjen betakargattam és bebújtam mellé a lópokróc alá. Ahogy átöleltem, már húzta is a kezem a kezei közé és mint kisgyerek plüss játékát szorította magához. Motyogott még valami jó éjt félét, de már hallhattam is újra megnyugtató, egyenletes szuszogását. Fekete hajzuhataga illatára még pár percet elmélázva gondolataimban, hogy miért is jutalmazott meg az ég ezzel a délutánnal és ezzel a nővel, lassan én is álomba szenderültem. Motorzúgásra ébredtem, de még elég csipás voltam, mintsem azonnal tájékozódni tudjak. Hirtelen körbenézve az első amit hiányoltam, unikornisom volt. Pánikszerűen felpattanva sajnálattal tapasztaltam, hogy már kivilágosodott én meg tök meztelen vagyok, bár a nadrágom gondosan oda volt készítve mellém. A motor amire ébredtem elindult, a hang egyre távolodott, miközben amilyen gyorsan csak tudtam, rángattam is magamra a gatyám. Úgy ahogy voltam mezítláb szaladtam is a vasamhoz, de mire odaértem, már hallatszott is a jellegzetes hang mikor az sv aszfaltot fog és gyűri is maga alá, pillanatok alatt tovaröpítve tulajdonosát. - Hát ennyi volt. Gondoltam, és indultam is vissza összeszedni magam és betájolni, hogy egyáltalán hol vagyok, mikor a szemem sarkából észre vettem, hogy egy levél van a motorom műszerfalára biggyesztve. Ahogy széthajtottam a papírt, láttam, hogy az egyik oldala egy rögtönzött kis térkép, ami egyértelműen eligazít, hogy jutok vissza ahhoz a bizonyos benzinkúthoz, ahonnan elindultunk, a másik oldalán Brigi megköszönte a csodás éjszakát és tájékoztatott, ha van kedvem egy hét múlva, ugyanekkor, ugyan itt megtalálom. Aláírásként egy tök egyszerű egyvonalas kis skiccet rajzolt, ami egy kis egyszarvút ábrázolt, de ezen olyan jóízűt nevettem, hogy még a könnyem is kicsordult. Megnyugodva és tele reménnyel, hogy nem utoljára láttam kedvesem, felöltöztem, felmálháztam újra a vasam és kiérve az aszfalt útra teljes erőből rásóztam lovamra ami felbőgve szintén maga alá gyűrte az aszfaltot és repített is vissza a srácokhoz

Szerető (kurva) lettem

Én is szeretném megosztani veletek a történetemet. 12 éve élek boldog házasságban a férjemmel. Komolyan boldog a kapcsolatunk, van két gyönyörű gyermekünk, kertes ház, családi autó, kutya, stb. Mondhatni, mindenünk megvan, amire az ember azt mondja, hogy ilyen egy szép élet, ráadásul a környezetünkben nagyon sok válás történt az elmúlt időszakban, ezért mi tényleg egyfajta „példaképnek” számítunk a családos baráti körben. Az egyetlen dolog, amit a külvilág nem lát, hogy egy ideje már nem igazán működik a kémia közöttünk. Nem tudom, ki tehet róla, egyikünk sem vagy mindketten… Csak a két legjobb barátnőmnek mondtam el a dolgot, mert valakivel muszáj volt megbeszélnem, különben megfojtott volna belül. Az egyikőjük azt mondta, próbálkozzunk új dolgokkal, menjünk el nyaralni, mert az új környezet, közös élmények majd jót fognak tenni nekünk. A másik barátnőm ennél jóval merészebb ötlettel állt elő, és bele is ültette a bogarat a fülembe. Azt mondta, legyen egy viszonyom. Engem teljesen ledöbbentett, hogy már külön online oldal is van erre, de úgy voltam vele, mindkettőjük tanácsát megfogadom és meglátjuk, melyik működik jobban. Egyik este egyedül voltam otthon és úgy gondoltam, most vagy soha, regisztráltam az oldalra. Elkezdem böngészni, keresgélni, aztán egyszercsak Rá pillantottam. Rögtön megfogott, de kb. egy hétig csak nézegettem az adatlapját, mert nem mertem írni neki. Aztán végül elküldtem az üzenetet. Engem lepett meg a legjobban, hogy pozitív (és nagyon kedves) válasz érkezett rá – és még aznap! Elkezdtünk levelezgetni (először persze mindenki ezt teszi, gyanítom), ebből pedig hamar kiderült, hogy hasonlóan gondolkozunk sok dologról. Az összhang első perctől kezdve adott volt közöttünk, de aminek a legjobban örültem, hogy elsőre „belé botlottam”. Az első találkozás olyan volt, mintha elsőbálozó lennék. Lányos zavaromban szerintem fülig pirultam. Nagyon tetszett és élveztem a helyzetet, mintha újra belecsöppentem volna a randizók világába. A feszengés szerencsére csak az első pár percben volt jelen, utána nagyon hamar feloldódtunk egymás társaságában és (mivel aznap a családnak éppen vidéken volt dolga) az ismerkedést három-négy óra elteltével már az ő legénylakásán folytattuk… Azt hiszem, nem kell részleteznem, mi következett ezután… Ő másokkal is találkozik mellettem, de ez cseppet sem zavar, hiszen éppen a szabadság az, ami ennek az oldalnak a varázsa. Hát így kezdődött a mi kis kalandunk, ami azóta is tart. Azt hiszem, barátai és szeretői egyszerre vagyunk egymásnak.

A perverz lánycsalád

A középiskolában, ahova a két kisebb járt, már kicsengetettek, a gyerekek elkezdtek szállingózni kifele az iskolából, Zsuzska meg leste a két húgát, hogy mikor jönnek. Érezte a tizenéves fiúk tekintetét magán, és imádta ezt az érzést, rendszeresen járt röplabdázni és elég jó feneke volt, büszkén mutogatta is gyakran, ma is egy testhez simuló farmerban volt, ami jól kiemelte az alakját, főleg a combjait. Eléggé meg volt magával elégedve, főleg, mióta Ő is adhatott a két kisebb lánynak, nem csak el kellett tűrnie az anyjától.

Hamarosan feltűnt az idősebbik húga, Petra. Észrevette a nővérét, és odament hozzá, köszönt Neki:
- Szia, Zsuzsi!
- Szia! Húgod?
- Nem tudom, biztos jön majd.
- Hát ajánlom is.
Egy fél percig csak álltak egymás mellett, majd Petra megtörte a csendet:
- Hogy vagy amúgy?
- Csendbe légy, nem mondtam, hogy beszélhetsz.
Petra lesütötte a szemét, tudta, hogy jobb, ha nem vitatkozik, mert úgyis csak rosszabbul jön ki. Nem akarta kihúzni a gyufát. Csak csendben állt mellette. Aztán egyszer csak Zsuzsi hangja ébresztette fel:
- Hova lett a gomb a kardigánodról? – nézett Rá kérdőn
- ööö…jaaa…leszakadt.. de nem tudom mikor..
- Óó, valóban, na akkor ezt majd otthon megbeszéljük!
- De vigyáztam Rá, tényleg.. nem az én hibám..
- Jól van, nem érdekel, leszakadt és ez a lényeg – így Zsuzsi
- Jó, de…tényleg nem tudom, hogyan történt..Én..
- Csendbe légy! Mit pofázol vissza Nekem? Mondtam, hogy megszólalhatsz?
- Nem, de…
- Hallgass! – ezzel Zsuzsi lezárta a vitát és Petra is belátta, hogy csak Neki lesz rosszabb, ha tovább folytatja, de előre félt, mit fog otthon kapni – ezt bezzeg nem mondtad rögtön, hanem megpróbáltad elsumákolni, mi? Hátha nem veszem észre…
Petra nem szólt egy szót sem.
Hamarosan megérkezett Lilla is, a legkisebb lány, Ő már látta, hogy gond van, Petra arcára rá volt írva minden, így kicsit megszeppenve ment oda két idősebb testvéréhez.
- Sziasztok, szia, Zsuzsi!
- Késtél – mondta Zsuzsi, majd azzal a lendülettel le is kevert egy pofont a húgának. nem volt túl nagy, de nem is kicsi. Az az arcához kapott, elvörösödött, a földet nézte. Zsuzsi előszeretettel alázta meg Őket nyilvánosan, több ember előtt, de ezt most Lilla szerencséjére kevesen látták, meg nem is volt túl feltűnő.
- Sajnálom – nézett megszeppenve idősebb nővérére Lilla.
- Na, jól van, lányok, induljunk. Otthon asszem lesz egy kis beszélni valónk. Azzal elindult, a két húga egymásra nézett, majd Ők is mentek.
- És mi volt ma a suliban? – tette fel a kérdést Zsuzska. A két lány egy ideig hezitált, hogy mit is kéne mondani, majd Petra törte meg a csendet:
- Én kaptam egy 4/5-öt történelemből, más nem nagyon volt. Tesiből távolugrottunk. Nagyjából ennyi.
- Én ma nem kaptam jegyet, de írtunk bioszból egy dolgozatot, az jól sikerült – így Lilla.
- Hogy-hogy csak 4/5 lett a törid? – fordult Petra felé Zsuzsi.
- Elrontottam pár dolgot..nem volt pontos a fogalmazásom..
- Értem. – ezzel megint csend lett, a lányok megtanulták, hogy csak akkor beszélhetnek, ha Zsuzsi kérdezi Őket, így csendben mentek tovább hazafelé. Felszálltak a buszra, mentek pár megállót, majd leszálltak, egy kis séta és már otthon is voltak. nem szóltak egymáshoz semmit az út alatt, Zsuzsi nem engedélyezte.

Amikor felértek a lakásba, még le sem pakoltak, Zsuzsi már is a két húgához fordult:
- Jól van, lányok, akkor most elmondom mi lesz. Lilla, Te bemész a nagyszobába, előkészülsz fenekeléshez és ott megvársz. Petra Te itt maradsz, mindjárt jövök! – azzal elment. A két húga egymásra nézett, tudták, hogy nem lehet ellenszegülni, akkor csak rosszabbul jönnek ki. Lilla bement a nagyszobába, rettegve, tudta mit jelent az, amit nővére kért, hogy fenekeléshez előkészülni. Levette a nadrágját és a bugyiját, összehajtva letette Őket a egyik székre, majd beállt a szoba közepére, félmeztelenül, csak póló, pulóver és zokni volt rajta, és ott várt mozdulatlanul. Petra ott várt az előszobába, amikor Zsuzsi visszatért egy piros szájpecek volt a kezében. Vigyorgott: - ezt szépen most felveszed, hogy megtanuld, hogy nem szólsz vissza Nekem – azzal átadta Petrának, aki már százszor megbánta, hogy az iskola előtt egyáltalán megszólalt a nővére jelenlétében. Elvette, berakta a szájába, ráharapott, a szíjaknál fogva hátul a feje mögött összecsatolta – jó szorosra húzd meg – mosolygott Rá kárörvendően a nővére – ha megvagy, mehetsz be a szobádba tanulni. Anyáról fogsz majd kikapni, amiért tönkretetted a kardigánodat – azzal elment, be a nagyszobába, ahol a kisebbik húga várta. Lilla vörös volt a szégyentől.

Zsuzsi nem sokat teketóriázott, megragadta a hajánál a húgát, lehajoltatta, megfogatta Vele a bokáját, másik kezével pedig elkezdte verni a fenekét. A húga számolta, zokszó nélkül tűrte a megaláztatást, minden csapás után mondta hangosan, hogy hányadik volt, ezt agy kellett tenni, anyjuk is így csináltatta, tudta, mi a rendszer. Zsuzsi húszat vágott rá, majd felállíttatta, mélyen a szemébe nézett:
- Fogsz Te még megváratni Engem egyszer is az életben?
- Nem, Zsuzsi! Bocsánat!
- Térdelj le és úgy kérj bocsánatot!
Lilla nagyon kellemetlenül és megalázottan érezte magát, de megtette. Letérdelt a nővére elé és bocsánatot kért.
- Helyes – mondta Zsuzsi – most öltözz föl és láss Neki a tanuláshoz – és azzal elment. Ezután nem is nagyon történt semmi, mindhárom lány a saját szobájában tanult, Lilla elvert, fájó fenékkel, Petra kipeckelt szájjal, Zsuzsi meg élvezte a helyzetet, néha rájuk nézett és ellenőrizte, hogy minden rendben van Velük, és tényleg tanulnak-e de ez inkább csak a szívatás része volt, akarta érzékeltetni a hatalmát. Amikor hallotta Anyjuknak a kocsiját befordulni, beszólt mindkét lánynak a szobájába, hogy jöjjenek ki, mert megjött Anya. A két húga kijött a szobájából, és megálltak a bejárati ajtótól jobbra, ahogyan azt mindig is kellett, így várták az anyjukat. Petrának az óta bent volt a pecek a szájában, már mindenfele folyt a nyála, nagyon fájt Neki, de Zsuzsi ezt élvezte.

Amikor az Anyjuk hazajött és belépett az ajtón, Zsuzsi egyből a nyakába borult, úgy üdvözölte, puszit adott arcára, nagyon vigyorgott. Anyjuk rájuk sem hederített a két kisebbik lányra, azok csak álltak ott karót nyelve, míg Ő Zsuzskával beszélgetett. Végül, amikor lepakolt, Zsuzsi szólt Neki:
- Anyu, Lilla szeretne mondani valamit – ezzel Lilla felé fordult, aki tudta mi a dolga.
- Megvárattam Zsuzsit az iskola előtt, nem igyekeztem. Sajnálom. – mondta, majd lehajtotta a fejét, a földet nézte.
- Adtál Neki – kérdezte az Anya Zsuzsitól.
- Igen, nem sokat, de azért érezte a törődést.
- Helyes – Anya ezzel Lillára nézett – menjél, melegítsd meg a vacsorát, kezdjél el megteríteni, hamarosan eszünk. Lilla ezzel szó nélkül elment a konyhába.
- És Petra is szeretne valamit mondani, csak Ő most nem tud, úgyhogy Én fogok beszélni – mosolygott kárörvendően Zsuzska, Petra pedig vörös fejjel, megszégyenülve állt ott, szájpecekkel a szájában – szóval az hagyján, hogy visszabeszélt Nekem és be kellett tömnöm a száját, deeee…van itt még valami – ezzel odanyúlt a húga kardigánjához, kihajtotta, hogy Anyja is lássa a gombnak a helyét és kérdőn ránézett.
- Petraaaa! – ámult el az édesanyjuk! Ennyire nem tudsz vigyázni a holmiidra? Nem hiszem el, kislányom.. – Petra próbált volna megszólalni, rázta a fejét és nyögdécselt bele a golyóba, nem jött ki értelmes hang a torkán, csak még több nyál bugyborékolt két oldalt, kétségbeesve, kérlelő szemekkel nézett Anyjára. Tudta, mi következik – azt hiszem, a legjobb lesz, ha bemész a szobádba és ott megvársz. Sőt! Légszíves egyből a sarokba álljál be!

Anya beküldte Petrát a szobájába, aki tudta, hogy nemsokára úgy el lesz verve a segge, hogy nem fog tudni leülni, nagyon félt. A szobájában levette a nadrágját és a bugyiját, majd beállt a sarokba. De már nagyon fájt a szája, nagyon szorította a pecek. Zsuzsi és az anyukájuk eközben leültek a nagyszobába, vígan elfecserésztek mindenféléről, hogy kivel mi történt ma, várták, hogy a legkisebb lány megterítsen, és tálalja a vacsorát számukra. Egy kis idő elteltével Anya felállt, majd bement a középső lány szobájába, becsukta maga mögött az ajtót. Petrát kihívta a sarokból, levette Róla a pecket, aminek a lány nagyon örült, mert már teljesen elzsibbadt a szája.
- Nézd, Petra! Ez nem állapot. Ezt nem tűrhetem el, kislányom, hogy így bánj a ruháiddal..
- Anya, Én…
- Hallgass, ne vágj bele a szavamba. Nem érdekel, hogyan történt, nem érdekel, mit csináltál Vele, leszakadt a gomb és kész. Ennyi. Nem kell magyarázat. Amíg nem tudod megbecsülni a ruháidat, amikért mellesleg Én dolgozom meg, addig nem is fogok Neked újat venni. Kérlek, vegyél le mindent magadról. – itt egy kis szünetet tartott – Nem foglak elfenekleni, de meg kell tanulnod, hogy vigyáznod kell a ruháidra. A büntetés az lesz, hogy egy órát meztelenül, ruha nélkül kell lenned a lakásban, hogy megtanuld, milyen annak, akinek nincsenek ruhái, hátha, amikor átéled azoknak a szegény embereknek a helyzetét, akkor majd megtanulod megbecsülni Őket. Vetkőzz! – Petrának torkán akadt a szó. Meztelenül lenni sokkal megalázóbb, mint egy fenekelés, ezt nem tehette vele az anyja..
- Anya, kérlek…
- Vetkőzz, azt mondtam! – ordított Rá az anyja. Petrának könnyek szöktek a szemébe, szépen lassan elkezdett levenni magáéról mindent, míg végül teljesen meztelenül állt az anyja előtt.
- Helyes. Most menj, segíts a húgodnak teríteni.

Ezzel az anya kiment a szobából, vissza a nagyszobába, ahol Zsuzsi várta.
- Na, mi lesz Vele? – kérdezte a nagylány.
- Meztelenül fog mászkálni, hogy megtanulja, hogy vigyázzon a ruháira.
- Ennyi? Nem is kapott a seggére?
- Nem. Ez épp elég lesz Neki.
Petra ekkor már kint is volt, vérvörös fejjel ment ruhátlanul teríteni húgával. Amikor kész voltak, szóltak a kettejüknek, hogy a vacsora tálalva, Ők elmentek kezet mosni, majd pedig kimentek az étkezőbe. Zsuzsi és az Anyukájuk leültek az asztalhoz, egymással szembe, az Anyjuk pedig a pucér Petrát a sarokba intette – nem érdemled meg, hogy a családdal egyél – mondta, azzal beküldte Petrát a sarokba. A legkisebb lány is le akart ülni, amikor Anyukája megkérdezte:
- Lillus, kislányom, mostál kezet evés előtt? – az lehajtotta a fejét, a földnek mondta:
- Nem.
- Akkor villámgyorsan és ezt vacsora után megbeszéljük. – Lillus azzal kiment kezet mosni, majd visszajött, leült az asztalhoz és hárman elkezdtek enni. Petra anyaszült meztelenül állt a sarokban tőlük három méterre, Zsuzsi és Anya vígan beszélgettek, Lillus csak ült és evett, hozzá nem szólt senki és nem is volt megengedve Neki, hogy beszéljen. Fél óra múlva, amikor végeztek, Anya megkérte a sarokban mindvégig sarokban álló Petrát, hogy mosogasson el, utána Ő is ehet. Zsuzsi mindeközben megkérdezte Anyjától, hogy elfenekelheti-e Lillát, amiért elfelejtett kezet mosni, s mikor Anyja rábólintott, már el is vezette a felkarjánál fogva a kisebbik húgát, kárörvendő mosollyal az arcán. Anyja utána szólt:
- De adjál Neki rendesen!
- Meglesz – szóét vissza Neki Zsuzsi
Bevitte a fürdőszobába a húgát, becsukta maguk mögött az ajtót, majd ránézett:
- Hát, akkor vetkőzz.
A húga nem szólt egy szót sem, csak halkan, alig hallhatóan elkezdett szipogni, de tudta, hogy teljesen felesleges ellenkezni, még mindig jobb, ha a nővérétől kap, mintha az Anyjától. Levette a nadrágját és a bugyiját. Zsuzsi előrehajoltatta, rá a kádra, és elkezdte verni a fenekét, ami már eleve piroskás volt a korábbi veréstől, így ez a húgának még jobban fájt. De pontosan ezért vitte be a fürdőbe. Imádta, ahogy a csempéktől visszhangoznak a csapások és tudta, hogy Lilla nem mer majd jajgatni, inkább összeszorítja a fogát, nehogy meghallják a szomszédok, nagyon visszhangzott a fürdő ugyanis. Amikor végzett, jól elfenekelte a húgát, aki csendben sírt, úgy fájt már a feneke, letérdeltette maga elé:
- Kérj elnézést, amiért elfelejtettél kezet mosni vacsora előtt.
- Elnézést kére..- puff, egy pofon ébresztette fel jobbról Lillát
- Rám nézzél, Te bunkó picsa, ha elnézést kérsz, ne a földet bámuld! – az kisírt szemeit a nővérére emelte.
- Elnézést kérek, amiért elf..-csatt, most balról jött a pofon, amelyik félbeszakította.
- Hangosan mondjad! Nem hallom! - kiabált Zsuzsi, valószínűleg áthallatszott a szomszédba.
- Elnézést kérek, amiért elfelejtettem kezet mosni vacsora előtt – mondta hangosabban Lillus.
- Helyes. Itt maradsz, amíg nem szólok. – azzal kiment a fürdőből, ott hagyva a húgát térdelve a hideg kövön. Kiment a konyhába, ahol elmondta anyjának, hogy elfenekelte, majd még kapott két pofont, közben Petra már mosogatott, még mindig meztelenül. Zsuzsi odament hozzá a konyhába, mögé ment és hátrasimította a füle mögé a haját. Odahajolt a füléhez, és belesúgta: - remélem, legközelebb jobban vigyázol a ruháidra, tündérem – ezzel kárörvendően vigyorgott és egy puszit nyomott idősebbik húga arcára. Ő nem volt megszeppenve, nem nézett rá, legszívesebben megölte volna. Zsuzsi visszament a kisebbik húgához, aki még mindig ott térdelt a hideg kövön.
- Felöltözhetsz, menjél be a szobádba tanulni – mondta neki. Lillus szó nélkül úgy tett.

Amíg Petra mosogatott, Lillus a szobájában tanult, Zsuzsi is az anyukájuk kint, a nagyszobában néztek valami filmet, de inkább csak csattogattak, meg beszélgettek. Amikor Petra elmosogatott, Anyukája megengedte Neki, hogy felöltözzön, mondván, letelt az egy óra.
- Zsuzsi, légy szíves terítsél meg Neki – mondta, ezzel Zsuzsi, bár nem örült neki, de kiment az étkezőbe és elkezdett teríteni Petrának, hogy Ő is meg tudjon vacsorázni. Petra hamarosan kint volt a szobájából, most mér felöltözve, Zsuzsi majdnem kész volt a terítéssel.
Amikor hozta ki húgának a levest, miután megmelegítette, megcsúszott a konyhakövön, Ő maga talpon maradt, bár majdnem elesett, a tányér a kezéből azonban kiesett és darabokra tört, a leves szétloccsant a padlón mindenfelé. Zsuzsi számára megállt a világ. Tátott szájjal nézett maga elé a földre, a tányérdarabokra és a levesre. Az anyukája és Petra sietve rohantak ki a konyhába, hogy mi történt, Lillus is kijött a szobájából.

Zsuzsinak remegett a szája.
- Én….én…nem is…
- Nem baj, kicsim, hagyjad csak, majd összetakarítjuk. – így az anyja
- De Én…..én….csak megcsúsztam…
- Semmi gond, kicsim – az anyja odament hozzá és megsimogatta – menjél most be a szobádba, feltakarítjuk.
- Én…én sajnálom. Nem akartam..
- Menjél be a szobádba csillagom.
- Sajnálom…
- Jó, rendben, ezt már mondtad, kérlek, menjél be a szobádba, amíg takarítunk, majd megyek Én is.
Zsuzsi alig kapott levegőt.
- De énn…hadd segítsek összetakarítani. Felmosom…
- Kicsim. Kérlek, menjél be a szobádba. Ne kelljen többször mondanom.

Zsuzsi remegett, elhagyta az erő, elindult a szobája felé. Nem volt magánál. Magára csukta az ajtót és tudta, mi következik. Szemébe könnyek szöktek. Nem tudja mennyit ült a szobájában magába roskadva az ágyán, de talán egy fél óra múlva megjelent az anyja. Bejött a szobába és magukra csukta az ajtót. Zsuzsi azonnal térdre vetette magát előtte, megfogta a kezét és könyörögni kezdett:
- Anya, nagyon sajnálom, véletlen volt, nem akartam…
- Elég!
- Anya… - könyörgött Zsuzsi
- Azt mondtam, elég! Egy szót se többet! Nem vitatkozol, megértetted?!

Anya szigorú szemekkel nézett az előtte térdeplő Zsuzsi szemébe.
- Ugye tudod, hogy mi következik, kislányom?
- Anyu, kérlek…
- Hagyd abba a nyavalygást. Vetkőzz le teljesen meztelenre és gyere ki a nagyszobába – azzal kiment a szobából, Zsuzsit otthagyva a szoba közepén térdelve és sírva. Zsuzsi tudta, hogy mi következik és azt is, hogy nem ússza meg. Gyorsan megtörölte az arcát, és elkezdte levenni a ruháit. Félt kimenni. Nem akart kimenni. De tudta, hogy ki kell. Amikor teljesen meztelen volt, kinyitotta a szoba ajtaját, és kiment a nagyszobába, egyik kezével a melleit, másikkal a punciját takarta. Látta, hogy a húgai föltakarították már a levest és a tányért, valószínűleg már Petra is megebédelt, mert ez egész család ott ült a nagyszobában és őt várta. Zsuzsi nagyon szégyellte magát, vérvörös volt a feje.

Anyjukkal egyszerre álltak fel a lányok a kanapéról, s Zsuzsi csak ekkor vette észre anyja kezében a nádpálcát.
- Ne…neee….kérlek, Anyu…-fakadt megint sírva, de tudta, hogy semmi értelme nincs.
- Térdelj fel szépen az asztalra, kislányom. – az anyja ezzel rámutatott a pálcával az dohányzóasztalra.
- Kérlek…-próbálkozott még egyszer Zsuzsi, de tudta, hogy hiába, nem kerülheti el a sorsát.
- Gyerünk – mondta ellentmondást nem tűrő hangon Anya.

Zsuzsi vérvörös fejjel, sírásra görbülő szájjal feltérdelt az asztalra, majd négykézlábra ereszkedett. Tudta, mi a büntetéshez a pozíció. Négykézláb, fejet fölemelve, előre nézve, popsit kitolva, vállszéles terpeszben, mozdulatlanul kell várni a pálcacsapásokat, mindegyik után hangosan bemondva a számot, hogy hányadik volt. Azért kellett meztelenre vetkőzni, mert súlyos büntetéseknél nem szabad mozdulni fenekelés közben, húgai pedig azért vannak a szobában és azért nézik végig, mert figyelik, hogy az ütésekkor megmozdul-e a melle. Ha igen, az az ütés nem számít.
- Csillagom, ugye tudod a szabályokat?
- Igen, Anyu…
- Akkor jó. Harmincat fogsz kapni, számold hangosan. Akkor kezdjük is. – Petra és Lilla odaálltak Zsuzsi mellé az asztal két oldalára, Anya pedig lecsapott. A pálca hangosan csattant, vörös csíkot hagyott Zsuzsi fenekén.
- Egy! – mondta hangosan Zsuzsi.
CSATT
- Kettő!
CSATT
- Három!
CSATT
- Négy! – Ez a combjára ment, jobban fájt Neki.
CSATT
- Öt!
CSATT
- Au….Hat!
CSATT
- ÁÁá…Hét!
CSATT
- SSSssz…Nyolc!
- Megmozdult! – mondta Petra, aki figyelte közben Zsuzska mellét.
- Tényleg megmozdult, Lillus? Te is úgy láttad? - kérdezte Anya.
- Igen.
- Akkor ez nem számít.
CSATT
- MMm…Nyolc! – Mondta Zsuzsi elhaló hangon.
CSATT
- Kilenc. – Zsuzsinak elcsuklott a hangja, mint amikor az ember majdnem sír.
CSATT
- Tíz…
- Nem hallom!
- Tíz! – ismételte Zsuzsi hangosabban.
CSATT
- Tizenegy…
- Megmozdult! – vágott közbe Lilla.
- Szerintem nem! Nem csak a hasa mozgott közben? - kérdezte Petra.
- Zsuzska, légy szíves ne mozogj, mert kezdjük elölről – így Anya.
CSATT
- Au…Tizenkettő!
CSATT
- UUu..tizenhárom! – Grimaszolt Zsuzsi…
CSATT
- AAAaa..tizennégy. – mondta halkan, szemét becsukva, fogát összeszorítva várta az ütéseket, hogy meg ne mozduljon. Ujjaival úgy szorította az asztal szélét, hogy a karizmai megfeszültek.
CSATT
-ÚÚúúú…tizenöt…
-Nem hallom!
-Tizenöt!
-Na, azért.
CSATT
- ÁÁÁúúú! – Zsuzsi összegörnyedt és fenekéhez kapott, mert ez az ütés ugyanazon a helyen landolt, mint ahol az előző, nagyon fájt Neki. Könnyek szöktek a szemébe.
- Hát akkor azt hiszem, ezt sem számoljuk bele. Pedig mér fél úton vagyunk.
Zsuzsi visszanyerte eredeti pozícióját, megfeszült, szeméből folytak a könnyei.
CSATT
-AAAaa!! Tizenhat!
- Emeld fel a fejed, különben nem számoljuk!
CSATT
-Tizenhééét áááá!
- Megmozdult! – mondták egyszerre a húgai.
CSATT
- Uuu tizenhét!
- Megint megmozdult – mondta Petra!
Ekkor Anya odasétált Zsuzsihoz, hogy szembe legyen vele, megragadta a hajánál fogva, úgy rántotta fel a fejét, hogy a szemébe nézzen.
- Kislányom, szeretnéd, ha előröl kezdenénk?
- Nem Anyu…-sírt Zsuzsi.
- Akkor maradj nyugton! – azzal adott Neki egy pofont és otthagyta. Visszasétált a fenekéhez, felemelte a pálcát és folytatta.
CSATT
- Tizenhét!
- Emeld már fel a fejed!
CSATT
- Tizennyolc! – Zsuzsi abbahagyta a sírást, teljes testéből megfeszült, arra koncentrált, hogy meg ne mozduljon. Feje teljesen vörös volt, vicsorgott, szemét becsukta.
CSATT
- Tizenkilenc!
CSATT
-UUUúúú…Húsz!
CSATT
-SSSSSz…Huszonegy!
CSATT
-Ááááúúú! – Zsuzsi megint odakapott a fenekéhez, de azonnal el is vette a kezét két szipogás között – bocsánat…
- Újra!
C SATT
-UUUúú…Huszonkettő…
- Nem hallom.
- Huszonkettő!
- Na, így már más!
CSATT
- Huszonhárom – Zsuzsinak könnyek gördültek le az arcán, de nem mozdult, csak vörösödött a feje, izzadt és éppen csak nem remegett az erőlködéstől. Egészen megfeszítette magát, nehogy megmozduljon.
CSATT
- AAAAAAáááá!..Huszonhárom!
- Oké, csak maradj nyugton! Már nincs sok.
CSATT
- AUUUúú…Huszonnégy!
CSATT
-ÁÁÁÁÁÁÁÁááááá!..AUUu…Huszonöt…
- Kicsim, ne ordibáljál légy szíves! Kibírsz még öt ütést anélkül, hogy megmozdulnál vagy kiabálnál?
- Igen Anyu..bocsánat..-hüppögte Zsuzsi.
- Az jó lesz.
CSATT
-SSSSSSSSzz…Aaa..Huszonhat.
-Nem számoljuk, mert beleremegett a lábad. Lányok, Ti meg szóljatok és figyeljétek.

Zsuzsi feneke és hátsó combja már tele volt piros csíkokkal, de tudta, hogy még ki kell bírnia.

CSATT
- ÁÁÁÁáááá…Huszonhat!
CSATT
-ÁÁÁáuu!!!...Huszonhét.

Anya leeresztette a pálcát és megint odament Zsuzsihoz, felemelte fejét.
- Most kezdjük elölről? Huszonhétnél?
- Nem szeretném…- sírt Zsuzsi.
- Akkor csend legyen már! Ne óbégass! – puff, egy pofont lekevert Neki, aztán megint visszament a fenekéhez. Zsuzsi fújt egyet, majd minden erejét összeszedte, megfeszítette magát, úgy várta az utolsó ütéseket. Már az egész teste rózsaszín volt és remegett az erőlködéstől.
CSATT
-Úuu..Huszonnyolc!
CSATT
-Aaaaa!....Huszonkilenc..
CSATT
-ÁÁÁááá…Harminc!

Amint vége lett Zsuzsi összecsuklott és hevesen szedte a levegőt. Fél percig csak pihegett, szipogott az alkarjára támaszkodva, fejét lehajtva.

- Térdelj le és köszönd meg a büntetést.

Zsuzsi nagyon nehezen feltápászkodott, lemászott az asztalról, kétszer végigsimította a fenekét, de már a puszta érintés is nagyon fájt neki. Letérdelt édesanyja elé és ránézett.
- Köszönöm a büntetést és elnézést kérek, amiért összetörtem a tányért.- mondta kisírt szemekkel, hüppögve.
- Na azért. Álljál be a sarokba.

Zsuzsi felállt, bement a sarokba. Az este hátralévő részében ott állt, ruhátlanul, elvert fenékkel, amíg a húgai és az anyjuk TV-t néztek a szobában, beszélgettek. Amikor vége lett a filmnek, Anyjuk elköszönt tőlük.
- Jól van lányok, ideje aludni menni. – Petrától is és Lillától is kapott egy-egy jóéjt puszit, ők el is mentek a szobájukba. Amikor visszafordult vette csak észre, hogy Zsuzsi a sarokból a válla mögött hátrafele fordulva őrá néz. – neked nem, kislányom! Te akkor jössz ki onnan, amikor Én mondom. – Zsuzsi ekkor visszafordult és alig hallhatóan szipogni kezdett. Anya még pár dolgot matatott a szobában, kb negyed óráig, majd leoltotta a lámpát és szó nélkül elment Ő is a szobájába. A nagyszobában sötét lett, csak a kinti fények világítottak be. Nemsokára minden nesz elhalkult, nem szűrődött ki semmilyen hang a lányok szobájából. A nagyszobában is teljesen sötét lett, a kinti fények kialudtak, már csak a hold világította meg Zsuzsi meztelen és megfáradt testét. Csend volt. Csak a lány szipogása hallatszott.

Apuci kicsi lánya

Huh! Év vége, ez másnak megváltás, nekem merő unalom. A suli mintájának, a példájának és nem utolsó sorban, a példás magatartású üdvöskéjének, kész rémálom!
Először is, nem elég, hogy mindig mindenki a szememre veti mekkora egy stréber vagyok, még táborba is akarnak küldeni a szüleim, hála istennek látok egy kis reményt, hogy meggyőzzem őket az ellenkezőjéről. Végül is 16 éves vagyok, ennyi nekem is kijár!
Másodszor meg, megkért a legjobb barátnőm, hogy segítsek a nagyanyjának, a könyve írásában...Egy kisebb összefoglalót kéne írnom az érzéki gyönyörről, pont én a mintagyerek! Persze, amikor rákérdeztem, hogy miért nem ő segít, azt mondta, ő nem megfelelő erre, mert a nagyanyjának egy ismeretlen kell.... ráadásul egy történet keretében ...
- Na, essünk neki, csak nem olyan nehéz... - de igenis az!
\\\"Hol is kezdjem?... Azt hiszem sokan vannak így, el szeretnék mondani/írni, de nem tudják elkezdeni. Talán az odaégett pirítósokkal vagy a kutyafürdetéssel kellene, de az is lehet, hogy csak úgy merészen a közepébe kéne vágni.
De én szerintem mindegy, hogy egy történetet hol kezdünk, hisz számomra a lényeg a mély érzéki átélés...\\\"

- Kori segíts már! - hát igen, ennyit az átélésről. Pont most kezdtem volna ecsetelni, hogy az érzéki gyönyör milyen is valójában, de nem, az én drága jó apám közbeszólt! És milyen nehéz lesz újrakezdeni...
- Nem érek rá! - kiáltottam az emeletről, egy kissé remegő hangon. - Nem lehetne később?
- Nem - hangja határozott és halk volt -, most gyere.
Hangosan sóhajtottam. Ilyen az én apám, ha ő akar valamit, akkor annak úgy is kellett lennie. Harmincas évei végén jár és még mindig nagyon jóképű. Akárhányszor jön hozzánk valaki, vagy mi megyünk el, mindig megcsodálják - a fiatal és idős nők egyaránt -, ilyenkor mindig büszkeség fog el. Igen az én apám még mindig vonzó férfi.
Mire a konyhába értem különös látvány fogadott. Apám felrobbantotta az ebédet. Eléggé komikus látvány volt ott látni egy rakás krumpli és húsdarabok által alkotott kupacon csúszkálni.
- Hát itt meg mi történt? - alig bírtam visszatartani a nevetésemet.
- Azaz átkozott macska! Tudtam, hogy nem kellett volna megtartani! De nem! Ragaszkodtatok hozzá, és most nézz körül! Az egész konyha egy disznóól! - dühöngött.
- Ha jól értem a macska okozta a felfordulást. - mégsem robbant fel semmi.... - Mégis, mit csinált?
- Dörgölőzött - ekkor már nem bírtam bent tartani a nevetésemet. - Nem vicces! Az a büdös dög a lábamhoz simult és felborított. Aztán kiesett a kezemből minden és...és... - ekkor már ő is hahotázott. Imádom, ahogy nevet, mindig olyan életteli és vidám. Én erre sosem lehetek képes, mert sosem tudom magam teljesen elengedni és mert merőben különbözünk egymástól. Az ő bőre napbarnított, jó magas és sportos, míg én a \\\"Kriptaszökevény\\\" és \\\"Törpilla\\\" utálunk sportolni. Ennyit a külső hasonlóságról......
- Jól van, mára fejezzük be - jelentette ki, mikor már összeszedtük magunkat. - Majd Márti néni összeszedi, végül is ezért kapja a fizetését.
Márti néni, ahogy mi hívtuk, egy nyugdíjas, hatvanas öregasszony. Néhány éve dolgozik nálunk. Ő végzi a házimunkát - kivéve a főzést -, az ugyanis nem igazán megy neki. De alapjában véve nagyon meg van vele elégedve mindenki.
- Akkor én miért kellek?
- Hogy tanúsítsd nem én vagyok a hibás, hanem a macska. - ezzel mindketten újabb nevetésben törtünk ki.

 

***

 

Már nagyon fáradt voltam. Timi nagyijának újraírtam mindent, az elejétől kezdve. Nehéz volt, de szerintem jó lett. Főleg, hogy ilyet még sohasem csináltam.
- Megfürdök - motyogtam félhangosan.
Levetkőztem és benéztem a tükörbe. Teljesen olyan vagyok, mint az anyám! Ugyanolyan alacsony és törékeny teremtés, csak fiatalabb kiadásban. Nagyot sóhajtottam, mely halkan visszhangzott.
Behúztam a zuhanyajtót és megengedtem a vizet. Kellemesen meleg volt, nem túl hideg, se nem túl meleg. Annyira beleéltem magam, hogy észre sem vettem, hogy valaki bejött, míg hátulról át nem ölelt. Halkan felszisszentem, meg akartam fordulni az idegen nem hagyta.
Elsőre azt sem tudtam ki az, sőt még másodjára sem, csak amikor a mellem kezdte el simogatni, esett le, hogy a saját apám taperol. Nem tudtam, mit csinálhattam volna. Ha hagyom, hogy folytassa, akkor elég kínos lesz a szembesítés, de ha most szólok, akkor a végén csak egy jót nevetünk. Csak hát volt egy kis probléma, én ezt élveztem és a jelek szerint ő is, mert a csípője hozzám nyomódott és éreztem a merev férfiasságát.
Fogalmam sincs honnan, de erőt gyűjtöttem és megfordultam. Azt az arcot sohasem fogom elfelejteni, míg élek. Kétségbeesés, düh és - igen jól láttam a szemében - vágy kavargott.
- Apu, nézd, felejtsük el - suttogtam.
- Azt fogjuk tenni - ezzel kiviharzott a fürdőből.
Remegő térdekkel magamra tekertem a törülközőt és a szobámba menekültem.
- Te jó ég! - dőltem az ajtónak. Biztos azt hitte, anya vagyok és ezért simogatott olyan érzékien. De hol van anya, ha azt hitte, én vagyok az? Tanakodás közben pizsamát vettem fel, amely egy trikóból és egy rövidke nadrágból állt.
Kopogtak.
- Gyere! - biztos anya az.
- Kori, drágám, én vagyok az. Bejöhetek? - dugta be a fejét apu.
- Persze.
Egyenesen előttem állt meg, mintha, kissé tétovázott volna. Ami érthető...
- Az előbb történteket meg kellene beszélünk. Nézd, én azt hittem, anyád van bent. Sohasem jutott volna eszembe ilyet tenni, ha tudom...
- Nyugi, apa! Semmi sem történt. Csak azt nem értem, miért hitted, hogy anya vagyok?
- Anyád egy órával ezelőtt jött haza és gondoltam meglepem... de nem ő volt ott, ugyanis már elment, mert visszahívták a kórházba. Hagyott levelet a konyhában.
- Óh! Így már érthető.
- Akkor elfelejtjük?
- Persze - feleltem.
Ezzel fogta magát és zavartan kisietett.

 

***

 

Az éjszaka közepén hirtelen felébredtem. Hihetetlenül megszomjaztam.
Miközben a lépcsőn mentem le, fura hangokat hallottam. Nyögéseket, szuszogáshoz hasonló hangokat. Gondoltam biztos hazajött anya és apuval megy az akció, bár azt mondta apa, hogy ma nem jön haza. Akkor biztos a tv vagy valami...
ÉS igazam lett!
Apám hegylakót nézett. És pont a szex jelenet ment. Gondoltam hangosan köhécselek, hogy észrevegyen, de arra sem reagált. Végül is kb. 10 méter választott el engem tőle, meg aztán biztos érdekes a film... Így hát közelebb mentem és hirtelen elhatározásból megszólaltam.
- Le tudnád halkítani egy... - akkor vált világossá előttem, hogy miért is nem hallott meg engem. Ugyanis maszturbált! Önkéntelenül is oda néztem és láttam hatalmas, merev péniszét. Teljesen megbabonázott apám farka és még, csak fel sem tűnt neki, hogy ott vagyok!...Gondoltam megint köhécselek, azt meg kell hallania!!!! Ezt meg is tettem. És akárcsak a zuhany alatt, itt is láttam a szemében a vágyat. De itt mát nem érdekelt, hogy mi lesz, ugyanis még mindig leplezetlenül bámultam a farkát, amit ő is látott. Lassan visszarakott mindent a helyére és felállt. Egyenesen elém.
- Mondd csak, meg akarod ezt is beszélni? - ismét én törtem meg a csendet.
- Igen - hangja határozott volt -, te szűz vagy még?
Ezt úgy kérdezte, mintha mindennapos dolgot beszéltünk volna meg, mint például: \\\"Milyen volt a suliban?\\\" vagy \\\"Te is nézted a meccset?\\\", de nem, ő azt kérdi, hogy szűz vagyok-e!
- Hát - hezitáltam -, nem.
- Aha! Akkor gondolom számodra világos, hogy egy férfinak vannak bizonyos szükségletei.
- Persze, de nem azon lepődtem meg, hogy te… itt... érted. Hanem a...
- Hanem a...? - sürgetett.
- Hanem a... méreteken - nyögtem ki nagy nehezen. - Tudod, a... öööö... ugye érted mire akarok kilyukadni? - jesszus ez egyre kínosabb! - Inkább menjünk a konyhába! - javasoltam.

Egymással szemben ültünk le, a lehető legmesszebbre a másiktól. Eléggé kínos volt és most nem a helyzetre gondolok, hanem a tényre, hogy apám pénisze lázba hozott! És nem csak azért, mert félig-meddig tapasztalt vagyok és láttam egy jól megnőtt, ágaskodó péniszt, hanem, mert a saját apámé hozott lázba!
Most biztos azt gondoljátok, milyen undorító, de nem bírtam másra gondolni! Igen, tudom ez beteg dolog, de mit csináljak?!
- Szóval, mire akartál kilyukadni?
- Nézd, apa, ez eléggé nehéz nekem, de megpróbálom elmondani, ha elmondod, mit éreztél a zuhany alatt.
Szemmel láthatóan zavarban volt, amit ismételten nem csodálok...
- Mint már mondtam, azt hittem az anyád vagy és azért mentem be...
- Jó, de mit éreztél?
- Hát - megköszörülte a torkát -, mint láthattad eléggé... eléggé...
- Felizgultál?
- Igen... de te a lányom vagy és nem normális dolog a saját gyerekemre beindulni!
- Ugyan apu, az állatok is ezt csinálják, akárcsak az a büdös dög, amelyik fellökött délután. - oldottam a hangulatot, mely szemmel láthatóan jobb lett.
- Nos, azt ajánlom, hogy felejtsük el ezt is és csináljunk úgy, mintha semmi sem történt volna.
Ez most komolyan gondolja?!
- Nem, apu! Nem akarom elfelejteni! Épp ez az, hogy nekem tetszett, amit láttam és... és jó volt! - egy szuszra elhadartam neki a dolgot és még csak meg sem lepődött! - Tehát nem akarom, hogy elfelejtsd. Nemcsak te gerjedtél be, hanem én is - ez persze nem volt igaz, viszont teljesen megbabonázott -, és annyira jó volt, hogy végre valaki egy kicsit kényeztetni akart! Érted mire gondolok?
- Ha jól értem, te is... kívántál engem... Ugye erre gondolsz?
- Igen.
- És nem akarod elfelejteni?
- Nem.
- Tehát, meg akarod ismételni?
- Fogalmazhatunk így is.
Látszott rajta, hogy ő is ezt akarja, csak az erkölcsei tartják vissza, gondolom...
- Aha. Akkor holnap tehetnénk egy kísérletet?
- Persze.

 

***

 

Micsoda nap! - gondoltam már az ágyamban. Kissé bizarr volt, de lényegében jó. Örülök, hogy kibírtam mondani azt, amit már régen ki kellett volna mondani. A hetedik mennyországban éreztem magam, amikor arra a nagy faszra gondoltam, ami nemsokára bennem lesz. Te jó ég! Ha ezt tudnák a suliban, akkor többé nem gondolnák azt, hogy milyen jó kislány vagyok... Hanem elmezavarodott is!
De akárhányszor eszembe jutott, nem bírtam ellenállni a gondolatnak, hogy magamban érezhessem. Végül is, mi tart vissza? - kérdeztem magamtól. Hisz anya nincs otthon és testvéreim sincsenek... Fogtam magam és átmentem apámhoz.
Kopogás nélkül benyitottam és leültem az ágya szélére.
- Tudod, apa - kezdtem gyorsan, nehogy előttem szólaljon meg -, azért jöttem, mert nem bírom elfelejteni...És segítene, ha hagynád, hogy feldolgozzam.
- Persze, amit csak akarsz - egyezett bele.
- Meg akarom fogni...
Egy rántással lerántotta a takarót és ott feküdt előttem meztelenül. Pénisze félig állt már mikor hozzá értem. Lassan elkezdtem simogatni, fel-le. Hihetetlenül jó érzés volt. Tudtam, most már nincs megállás. A lehető leglassabban ráhajoltam a férfiasságára - a szívem a torkomban dobogott - és fentről lefelé végigcsókoltam, majd felfelé is megtettem ugyanezt. Halkan sóhajtozott, mely zene volt füleimnek. Csodálatos érzés volt tudni, hogy hatalmam van felette, hogy nem menekülhet...
- Istenem, Kori, ne kínozz már! Kapd végre be! - halkan felnevettem és még egyszer végigcsókoltam. Először csak a makkot kaptam be, ízlelgettem és vártam, hogy felnyögjön. Szép lassan haladtam aztán lefelé, mígnem teljesen el nem nyeltem. Leírhatatlan érzés kerített hatalmába - immár sokadszorra -, de egyszerűen nem tudtam betelni vele! Ahogy egyre gyorsabban mozogtam, úgy ő egyre hevesebben szedte a levegőt.
- Kicsim, mindjárt... - zihálta.
Nekem sem kellett több, gyorsan megszabadultam a ruháimtól és ráültem. Hatalmas volt..! Erős kezét a csípőmre kulcsolta és vadul fel-le mozgatott. Közben mindenütt simogattam, ahol hozzá értem és csókolgattam, ahogy ő engem. Hangos kiáltással jelezte, hogy elélvezett, nekem sem kellett több, kétszer gyorsabban elkezdtem meglovagolni és én is követtem a csúcsra. Még egy darabig lovaglópózban maradtunk és megismételtünk mindent persze, ekkor már ő is kinyalt engem...
A történet csúcspontja az volt, amikor odaadtam Timinek a történetet, amire megkért, hogy írjam meg a nagyijának. Néhány nap múlva jött ismét és áradozott, hogy mekkora ihletet adtam a könyvhöz. Persze kérdezte is, hogy mit találtam ki, én meg rávágtam:
- Egy kapcsolatot, mely csak bennem él - erre csak akkor jöttem rá, mikor reggel felkeltem.

Valójában semmi sem történt, köztem és apám között, csak elkapott az influenza. Fura dolog ez az aggyal, néha, olyan dolgokat talál ki, melyek nem is történtek meg és nem is fognak, soha!
Persze, csak akkor, ha nem teszünk az ügy érdekében...

Vámpír szex

Már éjszaka volt, amikor felkeltem ezután egy gyors zuhany és öltözködés következett.
A sok vén vérszívó mindig feketében és bőrben nyomja, de én imádom a színes, szexi ruhákat. Ma este egy smaragdzöld térd fölé érő testhez simuló ruhát választottam. Dús kebleimet jól kiemeli míg a csípőmet leszorítja. Imádom, ahogyan kinézek. Zöld szemeimet remekül hangsúlyozza ez a szín és a hajam, a barna hajam hosszan és selymesen omlik alá a hátamon. Úgy szeretem, amikor mindenki engem néz, szeretek megbotránkoztatni mindenkit akit csak lehet.
A kastély üres volt, nem érzetem senki jelenlétét, Dominic már vagy két hónapja eltűnt, nem tudom miért és hova. Egyedül hagyott és hiányzott, akár egy apa a gyermekének, hiszen az is: az apám. Szeretem őt, mindent megtennék érte.
Miközben a földszintre igyekeztem a szellemek körülöttem örvénylettek, próbáltak megérinteni, de sohasem sikerülhetett nekik. Kimentem a friss levegőre, elhagytam a házat. Az utcán sétáltam miközben egyre jobban éreztem a lüktető éhségemet. Azon tűnődtem, hogy hol is találhatnék valami finom falatot. Manapság az étterem a menő az emberek körében, úgyhogy úgy döntöttem, hogy én is ott fogom elfogyasztani a vacsorámat. Eme gondolatra megnyúltak a szemfogaim, és kegyetlen mosolyra húzódott a szám. Éppen befordultam a sarkon, amikor hatalmas nyüzsgésre lettem figyelmes. Egy étteremben rengeteg ember gyűlt össze, ami nem is csoda, hiszen tipikus péntek este volt. Rengeteg pár és család vacsorázott ez idő tájt, hogy együtt töltsék azt a kevés időt, amit maradt nekik. A hely tele volt, az emberek úgy ültek mint a heringek. Nevettek, beszélgettek boldogak voltak, nem is sejtették, hogy valamelyikőjüknek ez lesz az utolsó éjszakája. Beléptem az ajtón, mire a legtöbb ember rám emelte tekintetét. Végig hordoztam a szemem rajtuk, majd megállapodtam az egyik pincérnőn, aki éppen felém tartott. Lassan, ringatva a csípőmet én is elindultam felé. Testszínű magassarkúm csak úgy kopogott a padlón, hajam szabadon lengedezett a fenekem felett.
A nő ügyesen kerülgette az embereket, furcsa mód nem is ért hozzá senkihez pedig tényleg nagyon sokan voltak. Rövid tarkóig érő barna haja volt, kék mandula vágású szeme, amelyből vidámság tükröződött. Telt ajkaival mézédesen mosolygott rám, karcsú teste egy fekete miniszoknyába és egy fehér ingbe volt becsomagolva. Melleinél majd szétrepedt az anyag, ami furcsamód nagyon érzékien hatott rám. Éhes voltam, és ez a nő tökéletes áldozat lett volna minden tekintetben. Jelentős méret különbség volt köztünk legalább 30 centivel magasodott fölém. A magam 150 centiével, általában mindenki nagyobb nálam, de már megszoktam. Általában azt hiszik, hogy aki kicsi, aranyos és nem kell tőle félni, pedig rosszabbak vagyunk mint gondolnák.
A nő végre elért hozzám, addigra annyira kívántam már a vérét, hogy szinte láttam pulzáló ereit a bőrén keresztül. Sőt még a szívét is hallottam és láttam, ahogyan ver. Lehajolt hozzám és a fülembe súgott, úgy, hogy csak én halljam.
- Gyere velem, megmutatom, hogy hol szórakoznak a magadfajták. - Ezek szerint tudta, hogy vámpír vagyok, jó neki, de én még nem jöttem rá, hogy ő mi. Éreztem körülötte az energia áramlását sőt ha jobban figyelnék még láthatnám is. Megfordult és az egyik sarok felé vezetett, ahol egy keskeny ajtó rejtőzött. Kinyitotta, majd elkezdett lefelé lépkedni a gyéren megvilágított lépcsőkön. A hely elég széles volt kettőnknek így egymás mellett is mehettünk volna, ha akarunk. Én viszont megelégedtem a vendég szereppel, úgyhogy hagytam, hadd vezessen. Amúgy is, ki tudja, hogy mi vár odalent, jobb, ha szemmel tartom a nőt. Ugyanakkor az ablaktalan folyosón egyre erősebb lett a nő illata. Olyan édes volt a vére, hogy szinte majd belehaltam a sóvárgásba. Szerencse, hogy mögötte haladtam, mert szemfogaim megnyúltak és vészesen lüktettek. A nő veszélyben volt, s hirtelen mint, aki megérezte volna, hátrafordult. Lenézett rám, miközben, én szinte az eszemetvesztve figyeltem a nyakán lüktető vastag eret. Nem félt tőlem, pedig kellett volna. Karommal körbeöleltem magam és igyekeztem arra koncentrálni, hogy visszaszorítsam az éhségem. Egyszer csak, azt éreztem, hogy valami a falhoz szorít (már megint). Felnéztem s azt láttam, hogy a nő az és hozzám dörgölőzik.
-Érzem, ahogyan küzdesz az éhséged ellen, de nem tudsz győzni. Ha most beengedlek a pincébe vérfürdőt fogsz rendezni és az nem tenne jót az üzletnek. Úgyhogy adok a véremből – hallottam a hangját nagyon messziről de addigra már csak egy vörös függönyön keresztül láttam az egész világot és főleg őt. Csak az a doboló artéria létezett számomra, ami a nyakában pulzált és ami annyira de annyira szeretett volna kiszabadulni a fogságból. Oldalra fordította a fejét, hogy még jobban láthassam, nem is kellett több, rávetettem magamat. Mélyen a nyakába mártottam a fogaimat, mire ő felnyögött. Nagyokat nyeltem az édes véréből. A nő farkas volt, vére akár a méz: édes és bódító. Folyamatosan nyeltem ő pedig mély torokhangon nyögött az élvezettől. Lassan visszatért az erőm és már tudtam irányítani a testem, éreztem, ahogyan a nő közeledik az orgazmus felé. Ő kezdett gyengülni én pedig egyre erősebb lettem. Most én nyomtam a falhoz, letéptem róla a felsőjét és a markomba fogtam, duzzadó melleit. Morzsolgattam őket, óvatosan és kéjesen játszottam velük. Éreztem, ahogyan megdöbben egy pillanatra, de a döbbenet helyét gyorsan átvette a kéj. Tudtam, amikor az orgazmus lecsapott rá, ekkor mindkét mellbimbóját megszorítottam és egy utolsót szívtam a nyakából.
Miután az élvezet alábbhagyott, a vállaimra hanyatlott és ott pihent amíg a szíve lassan lenyugodott. Iszonyúan élveztem, hogy miattam élvezett el és a legjobb dolog, hogy nem kellett annyit elvennem a véréből, hogy meghaljon.
Pár perc múlva összeszedte magát, majd kiegyenesedett és megpróbálta az ingét rendezetté varázsolni.
-Bocs az ingért – szóltam. Kissé hülyén éreztem magam, hogy tönkretettem a munkaruháját. Rám nézett, majd megnyalta az ajkát.
-Bármikor megteheted újra... Meg amúgy is van tartalékom. – Rám mosolyogott, majd úgy-ahogy rendbe szedte magát aztán folytattuk az utunkat a mélybe. Nem tudom mi ütött belém, nem tudtam magamon uralkodni. Soha még ilyen nem történt velem, főleg egy nővel.
Gyorsan haladtuk tovább, majd egy újabb ajtón keresztül betessékelt a pincébe. Ahogy beléptem rögtön megcsapott a hely erős erotikus kisugárzása, körbe akart ölelni és megnyugtatni, de aztán átsiklott rajtam, és betöltötte a teret. A falak a vért idézve vörösre voltak festve: igaza volt a nőnek, ha ide jöttem volna kaja nélkül, garantáltan szétszedek mindent. A székek és az asztalok feketék voltak és a bár pult is. Ez a hely nem volt tele, de középen egy színpad magasodott, és körülötte asztalok helyezkedtek el, amelyeknél emberek ültek, főleg nők. Megbabonázva figyelték a középen álló férfit, aki rájuk meresztette zöld, átható tekintetét. Meg se próbálta palástolni, hogy vámpír. Miért is tette volna? Hiszen az emberek imádták őt, csak rájuk kellett nézni, és látható volt a rajongásuk.
Szemeiben csak a zöld színt lehetett látni, a látvány annyira túlvilági volt, hogy még én is megborzongtam. Még sosem láttam vámpírt, aki ennyire földöntúli lett volna.
Az igazat megvallva annak idején nem nagyon érdekeltek a vámpírok pedig minden ember tudta, hogy közöttünk járnak és hogy veszélyesek. Az egész világ félt tőlük és sötétedés után már csak ezüsttel megtöltött pisztolyokkal és keresztekkel mertek kilépni az utcára. Persze mindig is voltak és lesznek is, akik úgy gondolják hogy őket lehetetlen bántani, hogy őket nem fogják a csúnya kis vámpírok megtámadni. Na meg persze az emberek vonzódnak a veszélyhez, főleg ehhez a fajtához. Hiszen némely vámpír érzéki és gyönyörű, míg mások rettentet keltenek maguk körül kinézetükkel, erejükkel és érzelemmentes figyelmükkel.
Anno egész vállalkozások létesültek a likvidálásukra és rengetegen tanulmányozták őket. Én azok közé tartoztam, akik azt képzelték magukról, hogy jobbak a vámpíroknál, így nem is védekeztem ellenük. Semmi kereszt, semmi szenteltvíz vagy ezüst, hát mint látjuk ez lett a vesztem, ráadásul részegen. Nem mintha zavarna, hogy ez lett belőlem, végül is csak három kellemetlen dolog van a vámpírságban. Egy: nem napozhatsz. Kettő: vért kell innod, hogy életben maradj. Három: nappal nem élsz. Plusz egy: könnyen kinyírnak, amikor éppen tényleg halott vagy.
Most vissza a színpadon lévő férfira vagyis vámpírra. Mint megtudhattátok zöld szeme van, és rettentően világos szőke haja, ami göndör és a nyakába omlik. Színe a nyári búzamezőket idézi, bőre fehér akár a hó. Leheletvékony zöld inge, tökéletesen illik izmos testére, az anyagon átlátszanak sötét mellbimbói, amelyeket az éppen használatos kedvence tapogat és nyalogat. Fekete nadrágja, olyan szűk mintha ráöntötték volna, látszik, hogy erekciója van. A csaj éppen hogy le nem szopja.
A vámpír erotikusan körbenyalja az ajkait, miközben a szemét végig hordozza az őt bámulók tömegén. Kezeivel a csaj hátát simogatja és hagyja, hogy az azt tegyen vele, amit akar, látszólag. Mialatt a nővel játszik és másokat megbabonáz földöntúli tekintetével, leülök a bárhoz ahol a pultos szemtelenül a fülembe súgja véleményét a ruhámról.
Hihetetlen gyorsasággal elkapom a torkát, amire egy pillanatra félelem költözik a tekintetébe, hiszen nem számított erre a reakcióra. Említettem már, hogy a kicsiket senki sem tartja veszélyesnek, főleg a nőket? Megrázom a fejem: hatalmas hiba. Most rajtam a sor, hogy keményen a fülébe súgjam a válaszomat. Remélem, hogy elég kemény tudok lenni, ahhoz, hogy megrettenjen.
- Nem hiszem, hogy tudnál új fejet növeszteni, szóval tisztelet haver... Megértetted? – súgtam oldalra billentve a fejem. Megpróbált bólogatni, de a torkára kulcsolódó kezem miatt csak ide-oda rángatta a fejét. Elengedtem hát és elmentem az egyik sarokba leülni. A műsort figyeltem, éreztem, ahogyan a vámpír engem figyel. Tudtam, hogy tetőtől talpig felmér, a magunkfajtának ez gyorsan megy.
Hirtelen ellökte a nőt, aki az előbb még őt nyalogatta majd letérdelt, és megérintette egy fekete hajú férfi arcát. Az megrezzent egy kissé, majd mosolyogva engedte, hogy a vámpír simogassa őt. A vérszívó végighúzta az ujját a férfi arccsontján majd az ajkain és vágyakozón felnyögött. Halkan, hogy ne törje meg a varázst rászólt, hogy adja oda a kezét, mire férfi remegve engedelmeskedett. A vámpír felsegítette a színpadra, ahol megcsókolta majd eltolta magától. A pasi vágytól reszketve nézett a vámpír után, készen arra, hogy bármit megtegyen a csókjaiért. A vérszívó ezt jól tudta és széles mosolyra húzta ajkait, így látszódjanak tűhegyes szemfogai. Az ember egy kicsit sem ijedt meg, sőt még közelebb nyomakodott a hozzá. Egyszer csak a vámpír megszorította a férfi vállát, amitől az megdermedt, megfagyott és nem is mozdult tovább. Végül a vámpír megparancsolta neki, hogy tegye szabaddá a nyakát, amikor ez megtörtént hátulról átölelte. Először puszilgatni kezdte a nyakát, majd a nyelvével végignyalta az ütőerét és szívogatni kezdte a bőrét. A pasi halkan nyögött egyet és ekkor a vámpír lecsapott tűhegyes fogaival. Vér serkent a férfi nyakából és folyt végig hófehér ingén. Váratlanul újra rám rontott az éhség, de közel sem olyan erősen mint akkor a pincérnővel. Szerettem volna részt venni ebben a produkcióban és felmenni a színpadra, inni férfiből, de ehelyett ökölbe szorítottam a kezeimet és a körmeimmel vágásokat ejtettem a tenyeremben. Ez a kis fájdalom elterelte a figyelmemet, annyira, hogy megtaláljam a legközelebbi kijáratot. Felálltam és elindultam a kis zöld tábla alatt lévő ajtóhoz. Miközben lassan elértem azt, végig éreztem a vámpír tekintetét a testemen. Lenyomtam a kilincset, majd visszanéztem a színpadra. A férfi még mindig dermedten tűrte, hogy a vámpír szívja a vérét gyenge kis testéből. Mialatt táplálkozott a tekintete rajtam pihent. Megnyaltam az ajkamat, éreztem, ahogyan a puncim benedvesedik tőle. Milyen jó volna a hajába túrni, végig szántani a hátán a körmeimmel. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kavarogtak bennem, mire észbe kaptam és kiléptem a hűvös, nyári estébe. A bűvölet mintegy varázsütésre megszűnt, úgy éreztem, hogy szabad vagyok. A kérdés csak az volt, hogy mennyire volt ez bűvölet és mennyire a saját vágyam megtestesülése. Hiszen, tudjuk, hogy mi történt a nővel előtte.
Hihetetlen...
Ma este még utoljára visszanéztem az ajtóra, ahonnan kiléptem. Baloldalon egy fényes reklámtábla hirdette: Xavier, ízlelje meg a vámpír csókját. Na szép, egy perverz vámpír klubban jártam és még csak észre sem vettem, bár erős volt a gyanúm. A reklámból kiinduló vörös lángcsóva még feljebb vezette a tekintetem, ahol a klub neve volt olvasható: Vérző szívek... Felnevettem, bizonyára sok ember szívét véreztetheti el Xavier. Annyi biztos, hogy élvezi, de az emberek is.
Gondoltam bedobok még egy falatot mielőtt hazatérek az öreg házba, apám koporsója mellé. Jobb dolgom úgy sem volt, minthogy órákon keresztül arról ábrándozzam, hogy hol lehet. Próbáltam elérni, megtalálni, de nem sikerült, még nem vagyok elég erős hozzá, hiába ugyanaz a vér csörgedezik az ereinkben.
Elindultam jobbra, elhaladtam egy sötét sikátor mellett, ahol a bűzölgő szemét és a halott állatok szaga keveredett a hajléktalanok bűzével. Majd az utamat emeletes házak keretezték, ablakaik hol fénybe, hol sötétségbe burkolóztak mind a két oldalon. Az utcai lámpák körül bogarak repdestek és néha nekimentek a forró fénygömböknek. Egyszer csak sikítás törte meg a mély éjszakai csendet. Hála jó hallásomnak két perc múlva már az egyik sikátorban álltam, ahol egy nagydarab férfi viaskodott egy lánnyal. Magas széles hátú ember volt, olyan, aki az edzőteremben szerezte az izmait. Majd még egy sikítás hagyta a lány ajkait, aki megpróbált kiszabadulni a férfi karjaiból. A rohadék erőszakoskodott a lánnyal.
Nem akartam gondolkodni, csak ölni. Gyorsan a férfi hátához ugrottam és rávágtam a gerincére. Hallottam, ahogyan reccsentek a csontok, zene volt a füleimnek. Térdre esett, de a lányt még mindig nem engedte el.

Tudjátok, képes vagyok egy kamiont is felemelni, szóval gondolhatjátok, hogy vele mit tudnék tenni. Csak dühöt éreztem, ölni akartam és inni, kiszívni ennek a szarházinak az összes vérét.
- Engedd el a lányt- szóltam határozottan, de a férfi továbbra sem engedte el a lányt. Sajnáltam szegényt, de mindjárt vége lesz és ma este szerencsésen hazamehet.
- Nekem nem tűnt fel, de lehet, hogy kínaiul beszélek. Azt mondtam engedd el a lányt. - Nyomatékot adva a kijelentésemnek megszorítottam a nyakát, na erre már reagált és lassan levette a kezét a lányról. A tinédzser haja vörös volt és a sötétben szinte világított az arca a félelemtől. Valószínűleg meg akarta mutatni, hogy ki a legény a gáton és egyedül kezdett sétálgatni. Azt hitte meg tudja védeni magát. Az igazság az, hogy marha nagy szerencséje lett volna, ha túléli az éjszakát. Vagy ez a rohadék öli meg, vagy valami más kapja el. Nagyon buták vagyunk ebben az életkorban. De mit tehetnénk ellene?
- Lépj le kislány, máskor nem lesz ekkora szerencséd- és ezt komolyan is gondoltam. Amikor látótávolságon kívülre ért, elengedtem a férfi nyakát és szembefordultam vele. Feje tükörsima volt, szeme véraláfutásos; tökéletes gondoltam, valaki már elverte ma, de én leszek az, aki meg is ölheti. A tüdeje sípolt, ahogyan lélegzett, irtó nagy fájdalmai lehettek. Pluszban még alkohol szaga is volt az emberünknek, de ennyi, rávetettem magam és kertelés nélkül beleharaptam. Éreztem, ahogyan megpróbált mozogni, de egy törött gerinccel ez lehetetlen mutatvány. Majd ahogy a vér engem erősebbé tett, őt egyre gyengítette a hiánya. Fokozatosan vesztette el az erejét, annyira jó érzés volt, ahogy lassan megszűnt a szíve dobogni, többé már nem fog ártani senkinek. Csúnya, őrült vámpírlánynak gondolhatott de nem érdekelt csak a friss vér, ami mindenért kárpótolt. Közel sem volt annyira jó, mint a pincérnővel, de megfelelt egy desszertnek. Éreztem, ahogyan testem felpezsdült, ahogyan a vénáim feltöltődtek meleg, ízletes vérrel, és egyre emberibb leszek.
Amikor végeztem az áldozattal, lenéztem rá és nem éreztem semmit; se fájdalmat, se bűntudatot egyszerűen semmit sőt, inkább élveztem a látványt. Azután megtöröltem a számat azzal a fekete zsebkendővel, amit még Dominic adott az első vérszívásom után. Az örök klasszikus: fekete. Talán még a vörös zsepi is jó lenne de a fehér biztosan nem.

Az idősebb vámpírok megbűvölik az áldozatukat, hogy ne fájjon nekik a halál, de nálam eddig még mindenki megérdemelte a fájdalmas és kegyetlen véget. Megérdemelte, hogy tudja, hogy a halál eljött érte... Egy kicsi lány formájában.

Igaz sztori

Véletlenül összefutottam egy régi ismerősömmel, Valikával.

Jó volt őt ennyi idő után látni, nagyon megváltozott a 2 év alatt amióta láttam. Régebben fel sem figyeltem a bájaira, és most ahogy leültünk egy kávé mellé, különös hatással volt rám. Nem is értem... egyfolytában 3 órán át beszéltünk és nagyon jól éreztem magam.

Mivel kitartóan ő akarta fizetni a kávét, úgy döntöttem 3 nap múlva, hogy felhívom és viszonzom a kávémeghívást. A szex még eszembe se jutott, bár ki tudja.

Kicsit meglepett, hogy felajánlotta, menjek a lakásásra, ott kényelmesebb lesz.

Szó szót követett, kicsit a magán jellegű témáknál kötöttünk ki. Kicsit szomorkásan említette, hogy néha nyomasztó is tud lenni a magány.

Nos, ezek után gondolta, egy próbát megér.

Egy szép gyűrű volt a kezén, jó kis apropó volt ahhoz, hogy megfogjam a kezét és megdicsérjem a gyűrűt.

Talán még egy jegy gyűrű is elférne ide - mondtam mosolyogva, mire ő lassan kihúzta a kezét a kezemből és a köldököm alatti részt simogatva csak ennyit mondott - van ettől élvezetesebb dolog is. Nem kell tehént venni, hogy tejet igyunk.

Na ettől több liter vér a farkamba tódult, és meg sem álltunk a hatalmas ágyig.

Valika olyan volt, mint az éhes farkas. Profin beszélte a "franciát" - csak ámultam és bámultam, majd a frissen szőrtelenített csodabarlangján viszonoztam a kedvességét.

Amikor ráült, vad lovaglásba kezdett és ha nem én lettem volna alatta, azt hittem volna, hogy egy pornófilmet látok.

Utoljára a teniszedzésen izzadtam ennyire, de délután fél 5-től 11-ig meg sem álltunk, meg sem tudom számolni hányszor jutottunk el a csúcsra...

Fergeteges este volt. Valika azok közé a lányok közé tartozik, akiből ki nem nézné az ember, hogy az utolsó cseppig meg sem állt. Imádtam a napot, amikor összefutottunk.

Vékény testalkata és hatalmas mellei mesébe illőek voltak, és a káma szutra sem tartalmaz annyi pózt, amennyit mi kipróbáltunk. Imádni való, és ráadásul nincs olyan kívánság, amit ne teljesítene.

Azóta szinte minden héten elugrok egy kávéra... és mit mondjak, nagyon üdítő :)

Travinál jártam

Többször jártam már fizetős lánynál, amikor nézegettem a választékot mindig megakadt a szemem a travikon.
Évek teltek el mire rászántam magam és felhívtam egyet és időpontot kértem.
Budapesten a Jókai utcàba kellett mennem, a hàz előtt kérte csengessem meg és beenged.
Sacy néven futott akkor. (most Shenon).
Bementem, egy egybe részes lenge hosszú ruhában fogadott két puszival bemutatkoztunk. Elég nagy darab volt szép barna bőr, hosszú fekete műhaj.
Az előszobába mondta hogy vetkőzzek le és mehetek tusolni az első ajtó a fürdő.
Gyors tusi és mentem is a szobàba meztelenül.
Ő szembe ált és kicsit megmosolygott,gondolom a szerényebb péniszem miatt.
Feküdjek az ágyra mondta.
Lefeküdtem ő fogta és felfelé lekapta a ruháját,alatta nem volt semmi.
Odaült az ágy szélére úgy hogy a farka épp érintette a bal kezem, elhúztam az ujjam majd rögtön vissza is nyúltam picit hozzáértem simogattam a farkát.
Megkérdezte mit szeretnék, mondtam egy kis szopást aztán kipróbálnám az anál izgatást műfasszal egyenlőre, aztán meglátjuk.
Inkább csak kíváncsi voltam milyen egy travi élőben.
Mivel először voltam nála így csak óvszerrel lehetett szopni és szopatni is.
Felhúzta az óvszert és a fejem mellé térdelt, a számhoz tolta a farkát.
Én beakartam kapni és finoman szopogatni erre betolta és szó szerint dugta a számat, ütemesen ki, be a vastag farka kitöltötte a számat. Nem nyomta a torkomba de szólni így se tudtam semmit.
Pár perc és kivette a számból a farkàt.
Most kicsit foglalkozzunk veled mondta.
Elővett egy sikosíitós flakont és széttolta a lábaimat.
Egy ujját óvatosan a fenekembe nyomta.
Azt mondta nagyon szűk a seggem nagyon tetszik neki mert akik jàrnak hozzá mind könnyen befogad minden méretet,ritka a szűk luk.
Jöhet a műfasz? -kérdezte.
Bólintottam.
Húzzam feljebb a lábaimat. Mondta.
Elővett egy igazi faszra hasonlító műpéniszt,bekrémezte és elkezdte a makk részét benyomni a seggembe.
Kicsit sziszegtem, vastagabb volt mint az otthoni.
Kérdezte fáj e, mondtam hogy csak egy kicsit.
Megint megjegyezte hogy egész lázba jött a szűk lukamtól.
Azt mondta ne keljen tartani a lábamat a kezemmel, van az ágyon két hurok abba dugjam be a lábam, segített majd amikor mindkét lábam a hurokba volt meghúzta úgy hogy a két bokám a fejem mellett volt.
Elkezdte tovább tolni a műfaszt a seggembe, tetszett ez a kiszolgáltatott szituáció.
Kezd jó lenni mondtam, màr nem feszít kezdek hozzátágulni.
Az a jó,és elkezdte vadabbul csinálni.
Egyszer csak azt mondta ezt a segget nem hagyhatja ki, és a még mindig óvszeres farkàt a seggemhez nyomta.
A hirdetèsben 20/7 -es faszt irt.
Nagyon hirtelen történt, azt se tudtam tiltakozzak e.
Fájt ahogy elkezdte betolni sziszegtem összerándultam nyögdècseltem.
Éreztem ahogy egyre beljebb tolja a faszát.
Ott feküdtem kikötve nagy farokkal a seggembe, mire megjegyezte milyen pici lett a pöcsöm.
Ne még ez kellett az önbizalmamhoz.Érdekes sokszor mikor análisan izgatnak nagyon összemegy a farkam.
Fáj még kérdezte.
Már kezdem megszokni feleltem.
Erre előrébb hajolt rátàmaszkodott a két combomra és ekkor jöttem rá hogy talán félig volt bennem eddig.
Egy akkorát tolt a seggembe hogy azt hittem szétszakadok, nagyon mélyen éreztem a farkát a seggembe kicsit felkiabáltam a fájdalomtól.
Ne ez fáj, légyszi vedd ki nagyon fáj.
Mosolygott és csak kefélt keményen.
Ekkor gondolkodtam el hogy először van igazi farok a seggembe.
Nagyon izgi volt az érzés a fájdalom ellenére is.
Elkezdtem élvezni a dolgot ez látszott is rajtam azt hiszem, verd közbe a pöcsömet kértem.
A pöcsöm még mindig össze volt menve láttam ahogy elveszik a két ujja között, mégis éreztem az élvezés közeledtét.
Mind a ketten elélveztünk.
Elkezdte kihúzni belőlem a farkát azt hittem sose ér a végére, amint kivette olyan érzésem volt mintha egy hatalmas luk lenne a seggem szinte éreztem a hidegebb levegőt a meleg lukamba.
Jó érzés volt még mindig kikötve széttágult seggel feküdni és pihegni.
Lassan eloldozott, sajnos sietnem kellett, nem volt idő a visszavágóra.
Azt mondta reméli még lát és akkor én is megdugom, de ő engem mindenképp.
Ahogy fájt a seggem azt gondoltam többet se lát majd.
Egy hétig fájt amikor wc re mentem az első hàrom nap picit vérzett is.
Azóta is izgat talán még meglàtogatom.

A perverz négyesfogat

Nem vagyunk szégyenlősök egymás előtt otthon. Apu, anyu és a bátyám is benne van bármilyen szex játékban. Tegnap egy perverz családi négyest adtunk elő. Durva volt!

Annabella vagyok (14 éves tanuló), mikor tegnap hazaértem azonnal mentem a szobámba tanulni, mint minden nap, de aznap furcsa zajokat hallottam. Eleinte nem foglalkoztam vele de két órával később hazajött a bátyám, akit szintén zavartak a hangok. A szüleim szobájából jött a hang. A bátyám elment megnézni mi történik majd becsukta az ajtót és utána nem jött ki.

Nem sokkal utána engem is egyre jobban furdalt a kíváncsiság, ezért én is benyitottam. Amit ott láttam ... leesett az állam : apám az ágyon szexelt az anyámmal, közben pedig Zoli éppen kinyalta anyát. Ettől a látványtól teljesen elképedtem, majd Apa törte meg a csendet.

- Gyere csak ide Anna - mondta az apám
Odamentem, - te még szűz vagy nem, kislányom ? - kérdezte
Igen apa még ... igen
Apa leszállt anyáról és odahívta Zolit is. Kezdtem megijedni, amikor
Apa kiosztotta ki mit fog csinálni :
- Fiam te kinyalod a húgod seggét majd berakod a farkad a kis szűz fenekébe !
- Anya te nyald ki lassan a punciját !
- én meg megtanítalak hogyan kell jól szopni !
Úgy hogy nem volt mit tenni bekaptam apám meredező farkát és eleinte nyalogatni kezdtem később egyre ütemesebben szopni kezdtem és egyre gyorsabban és jobban ment. Közben anya a puncimat kényeztette ami hihetetlen érzés volt és néha a bátyám belenyomta két ujját a segglyukamba amit öt - hat alaklom után már nagyon élveztem. Apám

Már majdnem beleélvezett a számba mikor Zoli megállított és lenyalatta velem a két ujját amivel a fenekemet izgatta : először furcsa de finom volt. Néhány perccel később apa teleélvezte a számat majd lenyelette velem. Kicsit keserű volt de tűrhető.

Ezek után új felosztás következett. - Zoli elkezdte leszopni apát, én meg anyával kezdtem csókolózni, ami rendkívül tetszett. Mikor a forró nyelvünk összeért, közben pedig finoman simogatta a melleimet amitől azon elmentem. Anya azt mondta kóstoljam meg a nedvemet, - két ujjammal lenyúltam a bugyimba és belemártottam az ujjaim a forró nedűmbe. Majd a számhoz emeltem és lassan ízlelve lenyaltam.

Mivel nagyon jó íze volt, szépen lenyalogattam az egészet. Közben apa beleélvezett Zoli fenekébe amit rögtön ki is nyalt. Utána anyával csókolózás közben Zoli fenekéből származó spermát tologatták egymás szájába. Nem sokkal később megint máshogy helyezkedtünk : apa anya fenekét vette kezelésbe, én meg a bátyust szoptam. 2 perc sem kellett már is elélvezett, de nagyon kevés spermája. Apa rám parancsolt hogy nyaljam ki Zolit.

Tettem a dolgom, Zoli megfordult majd két ujjammal elkezdtem bejáratni a segglyukát, közben nyalogatva. Apa nedvéből még maradt egy kevés amit a két ujjammal szépen kitakarítottam Zoliból. Ezek után Apa és Zoli szinte utolsó erejükkel teleélvezték anya száját majd köpködtek is amit először nem értettem.

Azután apa elmagyarázta, hogy ez egy játék : mindenki átköpi a szájában lévő sperma - nyál keveréket a másik szájába és így szépen mindenki belead egy kis nyálat amit a végén valaki lenyel. Szépen ment kőrbe a keverék és mikor rám került a sor anya átköpte az égeszet majd finoman megcsókolt. Hirtelen hatalmas mennyiségű nyál volt a számban így már adtam is tovább Zolinak akit megcsókoltam köpés után. Visszaért anyához a dzsuva amit lenyelt mert apa megengedte neki. Később összepakoltunk majd mindenki szépen rendbe szedte magát, megfürdött majd aludni mentünk. Másnap délelőtt elöntött a vágy, hogy valamit ismét nyalogathassak, így bekopogtam Zolihoz aki elutasított. A szüleimhez meg nem voltam elég bátor így egyedül elvonultam a szobámba. Némi unszolás után rávettem magam, hogy megegyek egy banánt a fenekemből, elvégre ilyet még nem próbáltam. Szépen leszedtem a héját és darabokra tördeltem.

Oldalamra feküdtem az ágyon hogy kényelmesen bele tudjam rakni a banán darabokat a fenekembe. Miután az összeset beletömködtem szépen lenyalogattam az ujjaim, majd két ujjal elkezdtem turkálni a banános nyálas fenekemben. Ez egészen felizgatott. Majd a banán pépet elkezdtem kienni a forró fenekemből és egész jó íze lett. Délután ismét kezdődött a családi szórakozás - és ez így folytatódott még pár évig.

 

Családi szaunaszex

Rendszeresen félrevonulok a családi infraszaunába és a beépített lejátszón általában pornót nézek. Sokszor kivertem már, most viszont a lányom és fiam is jött szaunázni és lebuktam, úgyhogy hármas kaland lett belőle.

Pár hónapja vettünk egy családi infraszaunát, amiben 4-en elférünk. Állítólag 6 személyes, de ha kényelmesen akarsz beülni, vagy elfeküdni, akkor 4 embernek pont elég. Van benne DVD meg MP4 játszó, úgyhogy az egy órás szaunaprogram alatt sem kell unatkoznod. Én legtöbb esetben klipeket nézek, de a végén mindig pornóval zárom és kiverem.

Ma éppen a levezetésnél tartottam, és éppen vertem amikor Anna lányom (16) és Péter fiam (17) rám nyitottak. Mivel azt sem tudtam, hogy itthon vannak a törülközőm is messze volt tőlem és egy-az-egyben látták a meredező szerszámomat. Amit próbáltam azonnal elrejteni. Péter csak annyit mondott, hogy "nyugi apa".

Ezzel leültek a padra a szaunában. Próbáltam kimagyarázni magam, de leintettek. Megcsókolták egymást és ledobták a törülközőt. Anna bevallotta, hogy dugni járnak a szaunába, miközben Péter álló farkát markolászta. Anna igazi szép kis tinilány, baba arccal. Péter is jóképű srác. Mivel sportolnak mindketten egészségesek és esztétikus a testük. Ezért nem tudtam eldönteni, hogy élvezem nézni őket, vagy zavarban vagyok.

Péterhez amúgy jártak át az osztálytársai szaunázni, mert azért menő dolog volt. Másnak nem tellett rá. Rákérdeztem, hogy ők is dugni járnak át, mire Péter vigyorogva mondta, hogy "persze". Meg voltam döbbenve.

Anna látta, hogy haragszom, ezért odalépett hozzám és átölelt. Majd ráült a combomra. Éreztem ahogyan nedves puncijától sikamlóssá válik a lábam. Ettől aztán felállt a farkam. Anna mosolyogva megfogta, majd elkezdte húzogatni. Péter is mellénk ült és nézte mi a helyzet.

Végül is mindig foglalkoztatott a gondolat, hogy családdal szexeljek. Így nem szóltam semmit csak hagytam. Anna kérte, hogy csukjam be a szemem, és letérdelt, majd szopni kezdte a farkamat. Nagyon jól csinálta ahhoz képest, hogy tini. Majd abbahagyta egy pillanatra és kicsit másképpen, de folytatta. Ez talán még jobban is esett, mert most szívta is szopás közben. Megdicsértem, majd tumblr_mrbvkk0qhz1sqq61go5_500.gifgondoltam megsimogatom a fejét. Ehhez kinyitottam a szemem.

Megdöbbenve láttam, hogy a gyerekeim helyet cseréltek és nem Anna szopik ennyire jól, hanem Péter. Anna észrevette, hogy látom és odabújt, majd a tojásaimat kezdte masszírozni. Amikor már kőkeményre szopták a faszom, Péter kiköpte és Anna ráült lovagló pózban. Forró és lüktető volt a puncija. Pár perc után felállt, majd ledobta magát a padra, hogy ott keféljem tovább. Ekkor Péter instruálni kezdte.

- Feküdj rá apára, ő majd hátulról, én meg elölről.


- Péter, de apáé nem fér be - siránkozott Anna
- Akkor majd kitágítalak neki - mondta Péter - Azt akarom, hogy apa érezze milyen jó az a lyukad is.
- Hát jó - hagyta jóvá Anna

Hanyatt dőltem és Anna rám ült megint. Péter pedig berakta a fenekébe a farkát. Anna ekkor nyögött egy nagyot és megremegett. Felakadtak a szemei az élvezettől. Elfüstölt. Olyat élvezett, hogy a puncija fél percig lüktetett a farkamon.

- Jól esett kislányom - kérdeztem


- A-a-a-p-a-a-aahhh - nyögte Anna

Ekkor kihúztam a farkam és jeleztem Péternek, hogy kiszállok. Miután kikászálódtam alóluk Péter újra dugni kezdte Anna fenekét, én meg a sarokból figyeltem. Vártam mikor adja át Péter a terepet. Miközben figyeltem mozgó fenekét, egyszerűen megkívántam. Így a még lányom puncijától nedves farkammal beoldalaztam Pétert. A farpofái közét tettem a farkam, amire Péter pucsitani kezdett. Nem volt ellenére.

Hamar becsusszantam és dugni kezdtem a kisfiam fenekét. Amit ő nyögésekkel hálált meg. Olyannyira beindult, hogy egy-két perc után telelőtte Anna fenekét spermával. Ott lihegett közöttünk Annával.

Éreztem, hogy mindjárt elmegyek, ezért kihúztam a farkam. Ekkor mindketten felültek így Anna szájába adtam a farkam, hogy szopja. Ekkor Péter a tojásaimat kezdte szopni. Anna megérezte mikor megyek el, ezért gyorsan kiköpte a faszom és spermaesővel terítettem be a gyerekeimet. Ekkor Péter még hálásan bekapta és kiszopta belőle a maradék spermát is.

Ezentúl rendszeresen lejárunk majd az infraszaunába dugni, amikor a feleségem nincs itthon. Sokkal jobb teste van a fiamnak és a lányomnak, mint amiről valaha is álmodtam. Ráadásul nagyon megértő és engedelmes a két gyerekem. Ilyen családok kívánok mindenkinek.