A biliárdgolyók koccanása hirtelen abbamaradt abban a minutumban, mikor Klára belépett az ajtón. A biliárdterembe szigorúan csak férfiak mehettek be, ez esetben azonban nemcsak egy nő látványa lepte meg a tagokat. Ugyanilyen hatást gyakorolt rájuk az öltözék, amit a nő viselt aznap este. Fekete rakott szoknyája szinte alig takarta mintás harisnyáinak legtetejét, iskoláslány-stílusú blúzát viszont direkt kigombolta, hogy a pillantások azonnal arra a kis résre és a sokat sejtető mélységekre tapadjanak. Érezte, hogy minimum száz szem mered rá, miközben lassú, határozott léptekkel törte meg a csendet, hathüvelykes cipősarkai hangosan koppantak a krétaportól borított fapadlón.
–Mutatós egy pipi, mi? – Érkezése tényleg okozott némi izgalmat.
–Aha, tényleg mutatós tyúk! – Mintha ezek a fickók még sosem láttak volna nőt.
Klára rámosolygott a lehetséges partnerekre, ám határozottan vonult tovább a füsttel telt terem belsejébe, parfümjének illata mindenkit megbabonázott. Szó szerint olyan volt, mint egy jókora szippantás a friss levegőből. A Versace Crystal Noir parfümcsábító illata végre elhozta a régen vágyott női légkört a meghatározóan férfiaknak fenntartott helyiségbe, elnyomta az állott sör, a csikkek és az egyhetes veríték kellemetlen szagát.
Húsz biliárdasztalt zsúfoltak be a terembe, és mindegyik foglalt volt. A játékosok pillantásukkal követték Klára lépteit, miközben ő átvonult az asztalok között, telt csípőit jobbra-balra ringatva. Talán valakinek a felesége vagy netán barátnője? Esetleg a tulaj bérelt fel egy sztriptíztáncost? Mi más magyarázat lehetett arra, hogy egy ilyen nő csak úgy betoppan egy kizárólagosan férfi környezetbe?
