A boltból hazaérkezve Johnny ezzel fogadott:
-Szerintem beszélned kellene a lányoddal … a méhek és a virágok dolgáról.
Ez annyira jellemző volt. Enzó a mi lányunk volt, ha jó eredményeket ért el tanulásban vagy érmet szerzett tornában, de ha a “méhek és virágok”-ról van szó, akkor hirtelen már csak az én lányom lett.
-Miért nem beszélsz vele te? -kérdeztem.
-Tudod hogy nem vagyok jó az ilyen személyes dolgokban.
-Egyébként miért kellene hirtelen társalognom vele a méhekről és a beporzásról?
-Láttam ahogy a Cooper farm felé tart egy csapat fiúval.
-Egy csapat… konkrétan hányat jelent ez?
-Hát...láttam William Cooper-t az osztályából, Pison-t, Bill bátyját, meg még három másikat akiket nem ismerek.
-Biztos hogy Enzó-t láttad?
-Teljesen. Az a fehér ruha volt rajta, amiről már régen mondom hogy túl kicsi neki.
-Csak azért kérdezem, mert a szobájában volt és zenét hallgatott amikor boltba indultam. Megkérdeztem tőle hogy kell-e neki valami. És mintha most is szólna a zene a szobájában.
-Akkor is őt láttam pár perce.

Felmentem a lépcsőn. Enzó szobájának ajtaja nyitva volt, de a lányunkat nem találtam. A zene a laptopjából jött. A teteje le volt csukva, aminek elvileg ki kellett volna kapcsolnia a gépet. Felhajtottam és a képernyőn ott virított egy párbeszédablak:
“A Windows leállítása töröl minden nem mentett üzenetet a ChatterBox-ban. Biztosan leállítja? Igen vagy Nem.”
Soha az életben nem hallottam ChatterBox nevű programról és nem szoktam ugyan Enzó számítógépén szaglászni, de most kíváncsi lettem. Rákattintottam a “Nem” gombra. Felugrott a ChatterBox ablaka az utolsó üzenetekkel:
>NorthantsGymnast: “Anya boltba megy. Találkozhatunk pár perc múlva.”
>CooperMan: “Remek! Elmehetünk nagyapám régi farmjához. Van kulcsom hozzá… egyébként remélem nem vagy szégyenlős...Bill mindenhová követ és szeretné nézni ahogy fotózlak!”
Visszagörgettem Enzó és “CooperMan” csevegésének kezdetéig. Néhány bevezető, ismerkedő üzenet után azt olvastam:
>CooperMan: “Az öcsém, Bill úgy gondolja hogy te Enzó Clarke vagy az osztályából!”
>NorthantsGymnast: “Milyen Bill? Három van az osztályomban.”
>CooperMan: “Bill Cooper. Én Pison vagyok, a nála sokkal jóképűbb bátyja.”
>NorthantsGymnast: “És emellett szerény is.”
>CooperMan: “Küldj magadról képet...légyszi!”
>NorthantsGymnast: “Nincs magamról képem a gépen...bocsi… nem tudok küldeni.”
>CooperMan: “A mobilommal nagyon jó fotókat lehet készíteni. Elmehetnénk valahova, ott csinálhatnék pár képet rólad. Elküldöm neked levélben és így már lesznek képeid, amiket elküldhetsz az érdeklődő fiúknak.”
A következő üzenet nem szöveg, hanem egy emoticon. Egy arc, a szemek előtt kéz és a “Kukucs!” szó alul. Fölé vittem az egérmutatót, de mielőtt rákattinthattam volna, az emotikon átváltozott. Az üzenetek eltűntek és az egész képernyőt kitöltötte a teljesen meztelenül merev hímtagját markoló Pison Cooper fotója. Ahogy elmozdítottam a mutatót, a kép eltűnt és visszatért a ChatterBox ablaka.
>CooperMan: “Ehhez mit szólsz?”
>NorthantsGymnast: “Örülök hogy a szüleim nem álltak a hátam mögött amikor megnyitottam a képet.”
>CooperMan: “Nos..találkozunk?”
Enzó vonakodott és több üzenettel próbálta leszerelni Pison-t, de az végül rámutatott arra, hogy a versenyeken Enzó-on olyan tornadresszt visel, ami szinte mindent megmutat egy stadionnyi nézőnek. Ez tűnt a fordulópontnak. Enzó megszűnt negatívnak lenni, a válaszai előbb semlegessé majd egyre pozitívabbá váltak. Pison folytatta a győzködését. A fiú három üzenetére nem válaszolt… valószínűleg ekkor jöttem be érdeklődni, hogy kér-e valamit a boltból. A fiú harmadik üzenete ez volt:
>CooperMan: “Ott vagy még Enzó?”
Erre volt Enzó válasza az, amit a laptop felnyitásakor elsőnek olvastam. Nem meséltem el Johnny-nak hogy mit láttam. Csak visszamentem a konyhába és felhúztam a gumicsizmámat.
-Hová készülsz? -kérdezte a férjem.
-Átmegyek a régi Cooper farmra megnézni, hogy történik-e valami Enzó és Bill között.
-Veled menjek?
-Édesem, ha meglátod hogy a lányunk bármit csinál egy fiúval, nem fogsz aludni az év hátralevő részében.
Johnny először tiltakozni akart, de azután sóhajtott:
-Igazad van… rémálmaim lennének.
Az öreg Cooper farmján tíz pajta is volt szétszórva, amiket több mint egy óra lett volna bejárni, de Pison említette hogy van kulcsa a régi házhoz, úgyhogy egyenesen arra vettem az irányt. A lerobbant épület bejárata be volt deszkázva, mint már hosszú évek óta. Körbejártam, de minden földszinti ablakon és a hátsó ajtón is furnérlemezek voltak. Éppen feladtam és úgy döntöttem hogy mégiscsak megnézem a pajtákat, amikor a hátsó ajtón levő falemez megmozdult. Közelebb menve kiderült, hogy a lapot nem az ajtó keretéhez, hanem az ajtóra szegezték és még nyílást is hagytak a kulcslyuknál, hogy könnyen ki lehessen nyitni. Kicsit meglöktem az ajtó, ami egy hüvelyknyire kinyílt. Belestem az egykori konyhába és megkönnyebbült sóhajjal vettem tudomásul hogy üres. Beléptem a konyhába és bal felől hangokat hallottam. A konyhából kétszárnyú ajtó vezetett vagy az ebédlőbe vagy a nappaliba. Az egyik szárny csukva volt, a másik viszont félig leszakadva nyitva állt. Lábujjhegyen odalopakodtam és belestem. Négy fiú és egy kutya ült az ajtónak háttal. Enzó a szoba közepén volt, szintén háttal az ajtónak. Pison Cooper a konyha felé fordult és nyilván észre is vett volna engem, ha nem a mobilja kijelzőjére koncentrált volna, miközben a lányom különféle tornapózokat vett fel.
-Tudsz hidat csinálni?
Enzó bólintott és oldalát fordította Pison felé.
-Ne… ne így! Maradj arccal felém fordulva és úgy hajolj hátra!
Enzó visszafordult felé és hátrahajolt hídba. Johnny-nak teljesen igaza volt Enzó kedvenc nyári ruhájának hosszát illetően, mert a ruha alja magasabbra csúszott mint a lány bugyijának gumija. Pison vigyorogva készítette a hátrahajló, bugyiját mutató Enzó-ról a képeket. Bénultan álltam és már készültem arra, hogy a lányom észrevesz, de ő nem felém nézett, hanem Tyson felé. Tyson Alan Cunnington boxere volt. A fiú tartotta a pórázát és engedte hogy a kutya közelebb menjen és megnyalja Enzó fejjel-lefelé álló arcát. Enzó elnevette magát, amikor Tyson felborította. Talpra szökkent és Pison megmutatta neki az eddig készült fotókat.
-Most te is láthatod hogy milyen jók lettek…. Nem vennéd le a bugyidat? -kérdezte a fiú.
Enzó kezei megindultak a csípője felé, majd megálltak. Hallani véltem a fejében a fogaskerekek zaját, ahogy a lehetőségeket mérlegeli. Bűntudatom volt. Be kellett volna rontanom és elrángatni onnan, de én csak gyökeret verve álltam az ajtó mögött. Enzó a válla felett ránézett Bill Cooper-re, azután Paul Smith-re, Glen Appleton-ra, Alan Cunnington-ra...és még Tyson-ra is. Végül elmosolyodott, visszafordult Pison felé, felhúzta a ruhája alját és letolta a bugyiját majd kilépett belőle.
-Emeld a kezed a fejed fölé!
Enzó követte Pison utasítását, amitől az ágyéka előbukkant a ruha szegélye alól.
-Hogy hogy nem szőrös a puncid?
-Az edzőnk javaslatára szőrtelenítő krémet használunk.
-Okos…
Enzó teljesítette Pison két újabb póz iránti kérését. A fiú ezután azt mondta neki, hogy forduljon a többiek felé és nyújtott lábakkal előrehajolva érintse meg a lábujjait. Enzó újra felém fordult és noha most sem próbáltam elrejtőzni előle, megint nem vett észre. Tyson-t nézte miközben előrehajolt. Pison készített róla pár fotót. A lányom ruhája ekkor előrecsúszott a fejére és a karjaira, felfedve teste többi részét. Pison némán integetve adott utasításokat az öccsének. Bill felállt, Enzó elé lépett és átnyúlva rajta előbb megsimogatta a lányom fenekét, majd megfogta és széthúzta a popsi félgömbjeit. Pison újabb képeket készített a kitárt szeméremajkakról. Azután letérdelt Enzó mögé és nyalni kezdte a combjai közét. A konyhában is hallottam a lányom elégedett dorombolását. Enzó megrázta a vállát, amitől a ruhája közé és Bill közé csúszott a padlóra. Bill lábait fogódzóként használva felhúzta a felsőtestét, amíg az arca Bill ágyékával egy vonalba nem került. A nadrágján keresztül simogatni kezdte az ifjabb Cooper fiút, majd hátranézett a mögötte munkálkodó Pison-ra. Az idősebb fiú elvette a száját a puncijáról és mosolyogva megkérdezte:
-Most nyalnak először?
Enzó megrázta a fejét.
-Szoptál már korábban?
Enzó bólintott.
-Melyik fiú nyalt?
Enzó kicsit elpirulva válaszolt:
-Nem fiú volt.
-Ohh...szóval akkor melyik lány nyalt?
Enzó megint a fejét rázta, ami zavarba hozta Pison-t.
-Nem is lány volt….
Enzó Tyson-ra nézett és még vörösebbé vált.
-...óóóó… egy kutya volt?
Enzó bólintott.
-Nem vennéd a szádba az öcsémét? Hátha jobban tetszik mint egy kutyáé!
Enzó nem felelt, csak Tyson-ról Bill nadrágjára emelte a tekintetét. Mintha megvonta volna a vállát, mielőtt lehúzta a fiú nadrágját és a szájába vette volna annak hímvesszőjét. Újra megpróbáltam megmozdulni, hogy bemenjek. Egy lépést tudtam csak tenni. Ahogy a lábaim szétváltak, Bill elélvezett. A combjaim közé nyúltam és dörzsölni kezdtem magamat. Bill hátralépett miután telelőtte Enzó száját.
-Te jó ég! Mindet lenyelte! -mondta izgatottan és ezt hallva kisebb orgazmust éltem át.
Pison Bill kezelésére bízta a telefont, majd közelebb hívta Alan Cunnington-t. Alan át akarta adni a pórázt Glen-nek, de Pison megállította:
-Ne… hozd magaddal Tyson-t is!
Alan átadta a póráz végét Pison-nak, mielőtt elővette a péniszét hogy Enzó a szájába vehesse. Miközben a lányom szopott, Pison megfelelő helyzetbe igazította Tyson-t Enzó mögött. Fel kellett emelnie a kutyát a padlóról, hogy az elérhesse Enzó punciját hátulról. Enzó egy pillanatra elengedte Alan hímvesszőjét és hátranézett a Tyson-t levegőben tartó Pison-ra. A szemét kéjesen lehunyta egy pillanatra amikor Tyson nyelve becsúszott a hüvelyébe. Ezután folytatta Alan orális kényeztetését. Egy kis idő múlva Pison-nak eszébe jutott valami:
-Letérdelhetnétek, hogy ne kelljen Tyson-t tartanom!
Enzó és Alan gyorsan engedelmeskedtek. Enzó négykézláb állt és az előtte térdelő Alan-t szopta, miközben hátulról Tyson nyalogatta. A lányom Alan minden csepp spermáját lenyelte amikor a fiú elélvezett - pont úgy, mint Bill esetében. Glen készült átvenni Alan helyét, amikor Pison megkérdezte:
-Enzó! Amikor az a kutya kinyalt…. és te a szádba vetted…. hagytad hogy meg is dugjon?
Enzó arca pipacsszínűvé vált és nem válaszolt. Csak maga elé térdeltette Glen-t és szopni kezdte. Pison elvigyorodott a válasz hiányán. Hozzám hasonlóan azt feltételezhette hogy a vörösödés igent jelent.
Pison Tyson hátsó lábai közé nyúlt és addig dörzsölgette a hímtagot, amíg az meg nem merevedett. Ezután felemelte az állat két mellső lábát és előrehúzta Enzó hátára. Tyson ösztönösen vad dugó mozgásba kezdett, Bill pedig egyik képet készítette a másik után a jelenetről. A legnagyobb meglepetésemre Enzó hátranyúlt és Glen szopását egy pillanatra sem abbahagyva a hüvelyébe vezette Tyson nemi szervét. Újabb orgazmus rázott meg.
Paul Smith azonnal előrelépett amikor Glen is a lányom szájába élvezett. Miközben helyet cserélt Glen-nel, Pison levette Tyson-t Enzó hátáról. Amikor a kutya hímvesszője kicsúszott, habos spermaözön ömlött ki a lányom hüvelyéből. Pison félretolta a kutyát és átvette a helyét Enzó mögött. Amikor Pison pénisze a lányomba csúszott, Enzó elvette a száját Paul férfiasságáról és azt mondta:
-Hé! Ezt óvszer nélkül ne!
-Nyugi! Már tettem fel egyet!
Kiáltottam volna, hogy hazudik, de képtelen voltam rá. Kigomboltam a nyári ruhám két alsó gombját és a kezemet a bugyimba csúsztattam. Enzó-t megnyugtatta Pison füllentése és folytatta Paul szopását, miközben Pison hátulról dugta. A két fiú egyszerre élvezett el. Amikor Pison kihúzta magát, Enzó hátranézett és észrevette a csupasz hímvesszőt, felkiáltott:
-Azt mondtad hogy tettél fel óvszert!
-Tettem is… csak már levettem… nézd, ott van!
Odanéztem ahová Pison mutatott. Négy vagy öt használt kondom hevert a szoba sarkában. Mind kiszáradt volt. Enzó számára nyilvánvaló volt hogy Pison hazudik. Végre sikerült mozgásra bírnom magam és a konyhát átszelve kisiettem a hátsó udvarba. Enzó dúlva-fúlva rontott elő és majdnem belém rohant. A nyári ruha rajta volt, de a bugyiját összegyűrve szorongatta a kezében. Láttam hogy miért: Pison nyúlós spermája sűrű cseppekben folyt ki a kevésbé tapadós kutyaspermán csúszva. Enzó az ottlétem okozta sokktól a sírás határán volt amikor megkérdezte:
-Haragszol rám?
-Miért? Az illetéktelen behatolás miatt?
Enzó-t meglepte a visszakérdezésem.
-Nem… hanem amiatt, hogy….
-Biztosan jó okod volt rá, hogy bemenj ebbe a rozoga házba.
Enzó visszanézett a még mindig nyitva levő konyhaajtóra. Egy villanásra megláttam Pison-t. Enzó után szaladt volna, de engem meglátva gyorsan hátralépett és visszatuszkolta a többi fiút a ház belsejébe. Egymás mellett lépdelve sétáltunk át a réten. Először én másztam át a fakerítésen, majd Enzó követett. Amikor leugrott, a köldökéig láttam a testét. Elővettem egy csomag zsebkendőt és felé nyújtva azt mondtam:
-Jobb ha rajtad a bugyid amikor hazaérünk! Apád már így is eléggé utálja ezt a ruhádat.